Sajnos önhibámból nem vettem részt a demonstráción, pedig tudtam róla! Látva a felvételedet, Csabi, és ismerve a téma jelentőségét, ezt többet nem történhet meg, hogy egy a hazánk védelmének, boldogulásának és jövőjének érdekében a környékünkre szervezett társadalmi megmozduláson, ill. egyeztetésen ne vegyek részt. Hazafi emberként, zsiraiként szégyellem, hogy nem voltam ott, pedig megtehettem volna!
Az olvasók most azt gondolhatják, hogy ezzel az igen csak személyes problémának tűnő megnyilatkozásommal mit is akarok én egy helyi, közéleti blogon. A célom - az önmagam tanítása és javítása mellett -, hogy azok a zsirai és nem zsirai magyar emberek, akiknek számít mindaz az érték, amiről a kisfilmben hallottak, ill. fontos a saját, rövidtávú, - sokszor túlzott kényelem megteremtését célzó -, de nem család harmóniát teremtő, öncélú tevékenységükön, pénzkeresésükön túl a gyermekeik, ill. nemzettársai gyermekeinek jövője, élete is; azokban az embertársaimban szintén megfogalmazódjanak a szükséges kérdések és válaszok! Miután ezekkel végeztek, és válaszaik a magyar jövő építését szolgálják, akkor érezzék azt is, hogy tenni is kell a jövőnk érdekében.
Tenni sokféleképpen lehet. Egy bizonyos, ha vannak a környezetünkben olyanok, akik már tesznek, csatlakozni nem túl bonyolult hozzájuk! Személyes hangvételű hozzászólásommal szeretném elérni, hogy hasonló - kicsike - kis szégyenérzet más hazafi magyarban is kialakuljon, ha önös céljai és a napi szolgaként pénzesedés (nem boldogulás) érdekében ténykedik ahelyett, hogy a hazájáért, gyermekei és a nemzet jövőjéért tenne! Be kell látnunk, ill. látnunk kell nekünk magyar embereknek is, hogy a külföldi munkáltatónál szerzett "jó pénz", - legyen az magyar földön, vagy külhonban -, az mindig csak szolgamunka lesz, amiben mi igazán jól sosem járhatunk, csak ideig óráig! Sőt, közben még sokszor a becsületünk is elveszik! De, ha már a becsület sem érdekel minket, csak a gazdasági jólétünk, akkor azt sem oly nehéz észrevenni, hogy az a külföldi, aki a mi földünkön folytat valamely ágazati termelést, azért az mindig sokkal jobban jár, mint a "jól" fizetett magyar szolgája! Márpedig azt a termelést (a mezőgazdaság területén pláne) mi, magyarok is el tudjuk végezni, és jó árakon értékesíteni is tudjuk. Nyugaton (ott főként) is csak a pénz beszél! Ne gondoljuk, hogy a drága külföldi befektető azért keres sok pénzt, mert tőle a Magyarországon megtermelt javakat, alapanyagként drágán is megveszi, a hozzá "lojális" EU! Ha jó az ár, akkor vásárol a vevő, nem érdekli az eladó kiléte! Ez igaz az itthon működő nagyipari multik helyzetére is! Ha csak már 1 centtel jobban jár összességében, akkor már nálunk fogja tevékenységét végezni, nem máshol; a magyar embereknek fog munkát adni! Szükségtelen őket ezen felül is kedvezményekkel illetni. Persze, hogy elfogadják, ha elvtelenül, jó mélyen benyalva osztogatjuk az adókedvezményeket, harmada annyi munkabérért dolgozunk, mint nyugaton, és még ki is síbolhatják a jövedelmük jó részét adózatlanul!
Visszatérve a magyar föld, ill. csak a jelenben (ill. a közeli jövőben) realizálható pénzt fontosnak tartó itt élő emberek kérdésköréhez: még ők is jobban járnának anyagilag - már néhány éves távlatban is -, ha azt a hasznot, amit a külföldi zsebre tesz és kivisz az országból, ők tennék zsebre! Sőt, akkor még az ország is jobban járna, ha itt költenék el azt a pénzt!
Röviden szeretnék kitérni a demonstráció céljai közt említett nagybirtokok megszüntetésének szerepéről is!
Két nagyon fontos tényt kell megemlítsünk:
1. E Magyarországon jelenleg működő nagybirtokos gazdasági társaságok tulajdonosai az esetek többségében külföldi emberek! Jelenleg még csak cégtulajdonosok, és cégeik bagóért bérlik a magyar emberek termőföldjét! Az ő országaikban a többszöröséért tudnának csak föld haszonbérleti szerződéséket kötni, akkor legalább adjuk valamivel drágábban bérbe földjeinket! Ezek a külföldi agrárgazdasági társaságokban tulajdonos emberek, 2014 tavaszától (a hatályos, de megváltoztatható) törvény értelmében a föld tulajdonosaivá is válhatnak, és többségében azokká is akarnak válni, sőt zsebszerződések keretében az igencsak alul licitált vételárat is kifizették már évekkel ezelőtt az orruknál előrébb nem látó, sokszor szándékosan (akár bűncselekménnyel) megtévesztett nemzettársainknak. Márpedig ha a föld tulajdonjoga hivatalosan is rájuk száll át, akkor bizony a magyar föld, már nem magyar föld, a termény sem, az erdő sem...
2. Nem sokkal jobb a helyzet a papíron magyar tulajdonú, nagy birtokokat üzemeltető gazdasági társaságokkal sem! Az egyik, hogy a magyar társasági jog igen csak szövevényes, könnyen nem átlátható természetes személy tulajdonosi szerkezetet is engedélyez a gazdasági társaságokban, így nem tudhatjuk, hogy a papíron magyar cég tulajdonosi láncában valójában kik állnak a végén, magyarul, mely természetes személyek gazdagodnak belőle. A másik, hogy kérdés, hogy a tisztán és megállapíthatóan csak magyar állampolgár tulajdonosokat felvonultató agrárgazdasági társaság magyarországi tulajdonosai mennyire hazafi emberek?! Mert hát gyenge, igen könnyen megkerülhető jogszabályok ugyan tiltják az adózatlan jövedelem kivitelét az országból, de például a külföldi cégalapítások a még adózatlan jövedelemből történhetnek, e cégek adózatlan jövedelemből feltőkésíthetők, és már el is illant a pénz! Nem beszélve arról, hogy adózás után viszont tényleg azt csinál az ilyen nagybirtok társaság tulajdonosa a nyereségével, amit csak akar! Egyébként ez igaz a jól fizetett, a hatályos SZJA szabályozás alapján még kevesebb adót fizető Magyarországon élő, de idegen szívű munkavállalókra. Valóban jó ötlet otthagyni minél több pénzt az embereknél, hadd gazdálkodjanak ők vele, amennyiben a minimális ellátórendszerek így működtethetők tovább. De az már nagy botorság, nem korlátozni az így nyert pénz elköltését az országon belülre, magyar termékekre! Erre rengeteg korrekt megoldás létezik… Ne gondoljuk, hogy – tisztelet a kivételnek – a bankokban és a multiknál csücsülő, magyar embertársaikhoz képest egyébként sem rosszul fizetett irodisták, akkora hazafiak lennének, hogy az így nyert pénzt itthon költik el, és ezzel hozzájárulnak a magyar gazdaság felpörgetéséhez. Ez a többlet pénz a már ingatlannal és autóval rendelkező tagjaiknak – ebben a társadalmi csoportban (az országra amúgy sajnos nem jellemző módon) már ezek a feladatok jórészt kipipálva – arra kell, hogy anyagi életminőségükre, luxusra, ill. kikapcsolódásra költhessék. Ezek a kategóriák nem jellemzően magyar termékekből, magyar tulajdonosi körrel rendelkező gazdasági társaságoknál igénybe vett szolgáltatásokból állnak. Sőt sokszor ez a többlet pénz külföldi nyaralásokban, utazásokban találja meg célját! Nem marad hatékonyan és kielégítően az országban!
Sok minden más tényező mellett, ezért fontos most már égetően, hogy a magyar emberek felébredjenek és cselekedjenek! A hozzászólásomat ihlető megmozdulásokon pedig rész kell venni, és nem az értelmét firtatni. Ha elegen vagyunk és összefogunk, szinte bármit, ami tisztességes, elérhetünk!
Balla Gergely
