A pénteki közmeghallgatáson az alábbi kérdéseket szeretném feltenni:
(Ha megjegyzésként értelmes, lényeges, a közmeghallgatás keretébe illeszkedő kérdés érkezik, hajlandó vagyok azt is a sajátjaim közé beemelni. Ennek feltétele, hogy a kérdés feltevője nevével vállalja azt!)
A kapott válaszokat, szerkesztett formában teszem közzé, az adott kérdések után, sárga színnel kiemelve.
1. Közérdekű adatok, nyilvánosság
Keretek:
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról: Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;
19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
A törvény valamennyi állami, önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv kötelezettségévé teszi, hogy a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről belső szabályzatot készítsen. (Avtv. 20. § (8) bekezdés) Az ilyen szabályzatban meghatározhatók az adatközlésekkel kapcsolatos belső eljárások és a felelősségi viszonyok részletes szabályai. A szabályzat elkészítése ugyanakkor a szerv alkalmazottai számára egyértelművé teszi: a közérdekű adatok szolgáltatásával, elektronikus közzétételével az adott szerv jogszabályi alapfeladatait teljesíti. A szabályzatot az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a szerv köteles a honlapján közzétenni.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény (2005. évi XC. törvény) az alábbi közérdekű adatok (önkormányzatokra vonatkoztatható) közzétételi kötelezettségét ír elő:
Valamennyi állami, önkormányzati és jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv köteles a törvény mellékletében felsorolt, szervezeti felépítésével, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatokat közzétenni (ún. általános közzétételi lista) és rendszeresen frissíteni. Emellett jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervek egyes típusaira vonatkozóan meghatározhat egyéb közzéteendő adatokat (ún. különös közzétételi lista). Végül valamennyi közfeladatot ellátó szerv vezetője további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg (ún. egyedi közzétételi lista).
Ide tartoznak pl.:
· a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések
· tervek, koncepciók, a helyi rendeletek
· gazdálkodási adatok, szerződések
· helyi ügyintézés rendje
· feladat és hatáskörök
· lényeges szerződések
Helyzet:
Jelenleg a község honlapján összesen 10 rendelet (ezek közül több már elavult) található meg. Olyan lényeges dokumentumok hiányoznak pl., mint a településszerkezeti terv és településfejlesztési koncepció, a 2011-es költségvetés, előterjesztések, testületi ülések jegyzőkönyvei, a helyi gazdasági program, stb.
Zsira a Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulásának tagja. A kistérség irodájában megtekinthető 2011 évi Stratégiai Ellenőrzési Terv (SET) a korábbi évek tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételének gyakorlata a kistérségben általánosan is hiányos, ezért konkrét stratégiai célként jelöli meg a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának vizsgálatát az egyes önkormányzatoknál.
Kérdések:
Ön, mint községünk polgármestere, egyben a kistérség alelnöke, milyen konkrét lépéseket (és milyen határidőkkel) tervez megvalósítani a közérdekű adatok elérhetőségének ügyében?
A fenti hiányosságokat már 2008-ban írásban is jeleztem Önök felé. Mi az oka annak, hogy ennyi idő alatt sem tudtak a problémát megoldani, holott ezt sem infrastrukturális (számítógép, internet, domain, honlap), sem pedig személyi (létszám, képzettség) korlát nem akadályozta, akadályozza?
Mikor fogja a közéletben aktívan tenni kívánó lakosságot partnerként kezelni az önkormányzat?
Válasz:
A Polgármester Úr (PM) kéri, hogy határozzam meg milyen közérdekű adatokra gondolok, válaszként a 2005-ös elektronikus információszabadságról szóló törvény mellékletére utalok, mely ezeket felsorolja. A PM a következő közmeghallgatásig ígéri meg a honlapon való elérhetőség megvalósítását. Ezután jelzi, hogy véleménye szerint a községnek nincs arra pénze, hogy külön embert foglalkoztasson, aki, a lényeges információkat leírt formában közzétegyen. Kéri, hogy adjak javaslatot a költség és feladat összehangolására. Ezt írott formában vállalom.
2. Környezetvédelem, településkép, nyugalom
2.1 Illegális hulladéklerakás
Helyzet:
A közelmúlt eseményei jelezték, hogy már nemcsak a közterületeken „hagyományosan” szétszórt szeméttel (csikk, üvegek, palackok), de akár az újonnan települők építési hulladékainak elhagyásával is számolni kell. Hulladékgazdálkodási ügyekben a jegyző elsőfokú hatóságként járhat el, bár e tekintetben a tettenérés, s így a retorzió nehezen valósítható meg. Ugyanakkor az építési ügyekben a használatbavételi eljárásban lehetősége van az építési hulladékok szabályszerű elhelyezését ellenőrizni. Ennek megelőző hatása lesz, hiszen az építtető így rá van szorítva arra, hogy a hulladékairól hivatalos elszámolást adjon, tehát az építkezés során elvárható (reális) mennyiségű hulladékról lerakójeggyel számoljon el.
Kérdés:
Várható-e, hogy a jövőben a jegyző hatóságként elszámoltatja az építkezőket az építési hulladék szabályos elhelyezését illetően?
Válasz:
A Jegyző Asszony (JA) jelzi, hogy az építéshatósági ügyben nem vesz részt, így nem is találkozik a hulladék elszámolásokkal. PM szerint ez nem oldja meg a problémát, nem lesz kevesebb az elhagyott szemét és csak megnehezíti a lakosság életét az elszámolás kényszere. Szerintem ez külön munkát nem jelent, hiszen a dokumentációk már megvannak, ezek az építési eljárásban részt vesznek, csak elő kell venni. Ugyanakkor kényszerítve fogja magát érezni, hogy reális mennyiségű hulladékot adjon át kezelőnek, hogy majd ezzel el tudjon számolni, tehát kevesebb olyan hulladéka maradhat, amit esetleg illegálisan helyezne el. PM egyetért, hogy így valóban kevesebb lehet az a fajta szemét, és hogy el kell gondolkodni a helyi szabályozás lehetőségeiről.
2.2 Közszolgáltatás keretében történő hulladékszállítás
Keretek:
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról:
25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következőket:
a) a közszolgáltatás jellege,
b) a kezelt hulladék mennyisége és minősége,
c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei,
d) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségei.
213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről:
5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
(2) A települési szilárd hulladék vegyesen történő gyűjtéséhez vagy szelektív hulladékgyűjtés bevezetése esetén a maradék hulladék ingatlanon belüli gyűjtéséhez biztosítani kell az ingatlantulajdonos számára, hogy az ürítési gyakoriság egyidejű meghatározása mellett, különböző űrméretű gyűjtőedények közül választhasson. A válaszható edényméreteket és ürítési gyakoriságot úgy kell meghatározni, hogy az háztartásonként közelítse a fajlagos hulladékmennyiségnek és a közszolgáltatást igénybe vevőknek a szorzatát a külön rendeletben meghatározott szállítási gyakoriság figyelembevételével.
Az Alkotmánybíróság a 26/1997. (IV. 25.) AB határozata:
A képviselő-testületek a szemétszállítási díj meghatározására irányuló szabályozás megalkotásakor kötelesek a szolgáltatási díj összegét a tényleges szemétkibocsátáshoz és az elszállított szemét mennyiségéhez kötni. Ez a kötelezettség közvetlenül a Ptk. 201. §-ából (szolgáltatás – ellenszolgáltatás arányosságának elve) vezethető le.
Az Alkotmánybíróság az Ör. alkotmányossági vizsgálata során megállapította, hogy a háztartáson belül együtt élő lakók száma alapján történő díjszámítási norma nem eredményezi a ténylegesen kibocsátott és elszállított szemét mennyiségét tükröző valós szolgáltatási díjat. Tény, hogy a szeméttárolókban elhelyezett szemét mennyisége, valamint az egyes háztartásban lakók száma között szoros összefüggés van, azonban a szolgáltatás igénybevételének mértéke szempontjából e két tényező nem feltétlenül meghatározó. Minthogy az Ör. (...) a lakossági szilárd hulladék gyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának díjtételeit kizárólag a háztartásban élő személyek számához kötötte, e közszolgáltatás igénybevevőit megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértékéhez igazodva fizessék az elvégzett szolgáltatás díját. Ez az Ör.-beli szabályozás pedig sérti a Ptk. 201. §-ában foglaltakat – a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét – ezáltal pedig közvetetten az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította ezen Ör.-beli szabályozás alkotmányellenességét, és azt megsemmisítette. ”
Helyzet:
Zsira Község Önkormányzata Képviselő Testületének 4./2004. (IV.30) rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról:
8.§ (4) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra a személyenként legkevesebb 4 l/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.
Négyfős háztartásban ez heti 7 nap x 4 fő x 4 l/fő/nap = 112 l. Tehát a rendelet szerint egy átlagos háztartás csak 110-120 l-es kukában gyűjtheti a szemetét, de legalábbis annyi után kell megfizetni a szemétdíjat. Saját tapasztalatból tudom, hogy a helyi lehetőségek igénybe vételével (szelektív gyűjtősziget, otthoni komposztálás) elég akár a 60 l-es edény is. Az is saját tapasztalat, hogy a szolgáltató csak akkor hajlandó kisebb edényt bérbe adni, ha az önkormányzat igazolja, hogy a helyi rendelet szerint jogosult arra.
Kérdés:
Mikor fogja a nyilvánvalóan jogszerűtlen szemétszállítási rendeletet kijavítani a testület?
Válasz:
PM jelzi, hogy a hulladékszállítás terén kedvezményben részesülőknél a nagyobb kuka esetén is a csökkentett űrméret díjával számolnak. Nehézséget lát a kisebb kukák beszerzését illetően, mert azt vagy a lakó veszi meg vagy a szolgáltatótól lehet bérelni, aki viszont a bérleti díj emelésével kompenzálhatja a kieséseit. Elmondom, hogy akár egy év alatt megtérülhet a díjkülönbözetből kuka vásárlásának költsége, illetve saját példámmal illusztrálom, hogy a helyi szelektív gyűjtési lehetőségekkel, házi komposztálással élve felére csökkentettük a szemét mennyiségét és már csak 60 l-es edényt használunk. PM ígéri, hogy módosítani fogják a rendeletet, nyitottá téve a különböző méretű edényválasztás lehetőségét.
2.3 Hulladékgazdálkodási terv
Keretek:
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról:
35. § (1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki.
37. § (1) A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 3 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani. (2) A hulladékgazdálkodási tervben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell.
(3) A tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megoldását. A tervet az (1) bekezdés szerinti beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot.
Helyzet:
A Jegyző Asszony szóbeli felkérése után, hulladékgazdálkodási szakértői jogosultság birtokában, összeállítottam a 2009-2014 időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervet, melyet 2010. március elején átadtam az önkormányzatnak. Azóta semmilyen tájékoztatást nem kaptam a tervvel kapcsolatban.
Kérdés:
Van-e a községnek hatályos hulladékgazdálkodási terve? Merült-e fel bármilyen észrevétel, kifogás az átadott tervvel kapcsolatban, ha igen, mi?
Válasz:
PM: elfogadtuk. PM megkéri JA-t, hogy az elfogadásról, esetleges módosításról legyen írásbeli visszajelzés. Jelzem, hogy nem konkrétan az írásbeli visszajelzésre gondoltam, PM tanácstalan, JA láthatóan érti.
Hogy ne legyen zsákbamacska: a jelenlegi és a megelőző hulladékgazdálkodási tervet is teljesen ingyen készítettem el, nem kevés munkaórát áldozva rájuk. Amit vártam, az csupán egy olyan mondat, mely után csak annyit szokás mondani: szívesen…
2.4 Közterületi zöldfelületek
Keretek:
346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről
6. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kivágás indokát;
b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát;
c) az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;
d) a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint
f) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével.
8. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.
Helyzet:
Az igazi Zsiraiak Lővereknek hívják a Lővér utcát. Néhány éve még 5-6 diófa díszítette, nyáron árnyékolta az utcát. 2010 őszére az utolsót is kivágták.
Kérdés:
Hány fakivágási engedélyt adott ki a hivatal a Lővér utcában az elmúlt 5 évben?
Az idézett jogszabály szerint, mikor várható a pótlások megtörténte?
Mi a Polgármester Úr véleménye erről, különösen az általa 2010-ben meghirdetett polgármesteri program részeként szereplő „családonként ültessünk egy fát” feladat tükrében?
Válasz:
JA: nem adott ki engedélyt. Felajánlok 5 fát a közterület újratelepítésre, PM megköszöni. PM elmondja, hogy alakulni fog egy turisztikai egyesület a településen, ami majd pályázni tud fásításra, illetve a településszerkezeti tervezők jelképes összegért javaslatokat adnak a helyi zöldfelületek kialakításával kapcsolatban.
2.5 Közterületi mozgóárusítás
Keretek:
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 17. pontja értelmében mozgóbolt a kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz. A Kertv. meghatározza a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit. A kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet állapítja meg. Aki a törvényben, illetve a Kormányrendeletben rögzített feltételeknek megfelel, jogosult kereskedelmi tevékenység folytatására. Ebből következően a képviselő-testület rendeletalkotási jogosultsága nem terjed ki arra, hogy az ún. mozgóboltokat a település teljes közigazgatási területéről kitiltsa, mert ez az Alkotmányban biztosított vállalkozási szabadság megsértését jelenti.
Az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) határozatában kifejtette, hogy ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg.
Az Alkotmánybíróság 103/2008. (VII. 11.) számú határozatban az AB nem minősítette alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozást, amely közterületen történő értékesítés esetén hirdetés, vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hangosító eszköz használatát korlátok közé szorította, azok használatát bizonyos napokon egyáltalán nem, bizonyos napokon pedig csak időszakosan engedte meg.
Helyzet:
Kérdés:
Az idézett Államigazgatási Hivatali állásfoglalás szerint van lehetőség a mozgóboltok hangosításának területi és időbeli korlátozására. Kíván-e élni ezen korlátozási lehetőségekkel az önkormányzat vagy továbbra is a mozgóárusok kénye-kedvének teszi ki a nyugalomra vágyó embereket?
Válasz:
PM utal a téma ellentmondásos jellegére, a vásárlói- és nyugalom iránti igények és a zavaró zaj viszonyára, JA az árusítás engedélyezésének módjára, az általa tett eddigi korlátozási kísérletek sikertelenségére. Én hivatkozom a zaj korlátozásának lehetőségeire, ami nem csorbítja a kereskedés szabadságát. PM közös gondolkodást javasol a szabályozás lehetőségekre
Balla Gergely felveti, hogy menetrend szerint ütemezett megjelenéssel a felesleges zajkeltés csökkenthető, a jelenlegi gyakorlatban is jól követhető az egyes kereskedők érkezése. A hallgatóság felől erős zúgolódás.
PM: Az itteni parttalan vita helyett átgondoljuk, hogy milyen korlátozásokat lehet tenni - a következő testületi ülésen -, erről a témáról írásos tájékoztatást adunk cscs-nek.
3. Energetika
Helyzet:
2007-ben energetikus kollégámmal felmértük a községháza fűtési rendszerét és megoldási javaslatokat adtunk az energiahatékonyság növelése érdekében. A kb. bruttó 500 eFt költségű átalakítással 20%-os földgáz megtakarítást prognosztizáltunk, ami a beruházás mértékéhez hasonló fűtési költség mellett 5 év alatt térül meg.
A javaslatokra semmilyen választ nem kaptunk, igaz, hogy magát a felmérést is csak magánszorgalomból végeztük el.
A már idézett polgármesteri programban tervként szerepel a megújuló energia felhasználásának lehetősége, illetve ezzel kapcsolatban, folyamatban lévő pályázatról is szó esik.
Kérdés:
Tervezi-e az önkormányzat, hogy a közösségi célú létesítményeinek pazarló energiafelhasználását csökkenti? Ha igen, milyen módon?
Mi konkrétan a polgármesteri programban említett megújuló energetikai projekt? Milyen támogatási formára pályáztak (pl. KEOP, stb.), ki a pályázat összeállítója és milyen feltételekkel készítette el azt?
Válasz:
PM: KEOP pályázat lett volna, részben a KEOP év végi felfüggesztése, részint az önrész hiánya miatt nem adták be. Az önkormányzati/óvoda épület felújításáról lett volna szó, de nem fér ennek az évnek a kereteibe. A javasolt fűtés-szétválasztás költségei sem teremthetők elő. Vizsgálni fogják az egyéb pályázati lehetőségeket. PM tiltakozik az önkormányzati épületek pazarló energiahasználat kifejezés miatt, példaként említi az iskola gázfogyasztásának, az épület méretéhez, funkciójához képest alacsony mértékét. A beépített három kazán közül kettő működik takarékon, mert az iskola jó hőgazdálkodású és még az új épület hőigénye is fedezhető majd ezekről. De egyet ért az energiatakarékosság fontosságával. Jelzem, hogy itt most nem kívánok energiagazdálkodásról vitatkozni, megemlítem, hogy külső szakértőként pont KEOP pályázatok energetikai bírálatával is foglalkozom és a tapasztalataim alapján nem merném kijelenteni, hogy az önkormányzati épületek nem pazarlók és nem lehetne sokkal jobban működtetni, a nyilvánvaló korlátokat persze nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A pályázati munkában Keszei Andrea vett részt.
4. Közlekedés
Helyzet:
a) Elkészült a Rajna utca, Östör sétány, burkolatot kapott a Lővér utca, végre nincs sár, örülünk. És örülnek az autósok is, hogy gyorsan vághatnak keresztül a falun. Tábla, gyalogos, biciklis, kisgyerek nem számít. A problémák jelzése után szóba került fekvőrendőr telepítése.
b) Az önkormányzat előtti kerékpárút kereszteződés véleményem szerint roppant veszélyes. Egyrészt a posta felől a kanyarból jellemzően nagy sebességgel érkeznek ide a járművek, másrészt az épület előtti parkolóban álló autók a szociális otthon felől jövő járművek elől eltakarják az itt gyakran előforduló gyerekeket.
c) Az új utcákban az útszegélyre rakódott földben már több helyen megtelepedett a fű, ennek gyökere már láthatóan kikezdte a szegélykövek fugáit. Előbb-utóbb a gyökerek meg a fagy nagyobb kárt is fog tenni. Hasonlóan, a régi kerékpárút hidroglóbusz környéki részére is jellemző, hogy a feltöredezett aszfaltban már megtelepedett a növényzet.
Javaslat:
a) A tragédiák elkerülése érdekében valamilyen, a sebességkorlátozó tábláknál hatékonyabb, forgalomlassítás kell alkalmazni a Rajna utca – Lővér utca tengelyben. Ez lehet fekvőrendőr, de akár a Lővér utca egyirányúsítása is (a temető felől ne lehessen behajtani, ez az ott lakókat egyáltalán nem zavarná, 6-7 szgk „lakik” az utcában, rövid az utca, nem jelent nagy kerülőt), illetve ezek kombinációja.
b) Célszerű lenne az önkormányzat előtti kerékpárút átkelési szakaszon egy zebrát is kialakítani – vegyes gyalogos/kerékpáros útról van szó - és táblával korlátozni a közúti sebességet.
c) Az útszegélyek takarításával, a már megtelepült növényzet eltávolításával meg lehet előzni a komolyabb károkat.
Válasz:
PM: Nem alaptalanok a felvetések, intézkedés nem történt még fekvőrendőr ügyben, napirenden tartják, ez is elsősorban anyagi kérdés. Viszont, hogyha lesz, és nem tetszik a lakóknak, akkor viszont a kezdeményezők felé próbálják a véleményüket érvényesíteni Az önkormányzat előtti gyalogátkelőhely kérdését a közúttal kell megvitatni. A szegélyek rendbetartását elsősorban az érintett lakóingatlanok tulajdonosainak kéne megtenni, sok a feladat, nem jut mindenre elég munkaerő, érezzük magunkénak a közterületet és próbáljuk meg gondozni. Ahol nincs lakóház, ott az önkormányzat fogja a takarítást megoldani.
5. Intézmények
Kérdés:
Az interneten fellelhető alapítólevél szerint a zsirai óvodába felvehető gyerekek száma 30 fő. A 2011-es költségvetés 3. sz. melléklete 38 gyermeket ír. Jelen időben hány gyermek van felvéve a zsirai óvodába, illetve az SNI szorzókkal hány főnek számíthatók?
Válasz:
32 fő, illetve 34.
6. Gazdasági kérdések
A 2011-es költségvetést átnézve látható, hogy az önkormányzatok, különösen a kötelezően ellátandó feladatok bősége mellett, idén sem dúskálhatnak az állam nyújtotta forrásokban. A fő számokat tekintve csak gratulálni tudok, hogy bár szoros, de mégis egyensúlyt mutató költségvetést tudtak tervezni. Egy, az értelmezést segítő kérdésem van ide vonatkozóan, illetve egy másik, kártérítés téma körében:
1.) A működési célú kiadások és bevételek között 13,8 MFt hiány mutatkozik. Nyilván ennek pótlására (valószínűsítem, hogy az önkormányzati folyamatosan teljesítendő kiadások és a nem folytonosan érkező állami hozzájárulás különbözete áthidalása céljából) van szükség a rövid lejáratú hitel felvételére. A működési célú bevételek közé sorolt 30 MFt-os hitel fennmaradó része (16,2 MFt) viszont a fennmaradási célú hiányt pótolja. Milyen kötelezettségeket finanszíroznak ebből a hitelrészből?
Válasz:
PM által adott tájékoztatásból kiderült, hogy az összeg a tervezett ezévi fejlesztésekhez kötődik, vállalkozói számlák kiegyenlítésére szolgáló keret.
2.) Az elmúlt évben történt járdaépítés során a kivitelező vállalkozó több helyen is megrongálta a belterületi kerékpárutat (szegélyletörések, süllyedések, a burkolat feltörése). Hogy hívják a kivitelező vállalkozót, van-e szerződésben meghatározott kártérítési felelőssége és tervezi-e az önkormányzat a helyreállítás kikényszerítését?
Válasz:
Ez a kérdés kimaradt.
