Testületi ülés 2013.11.06.

Napirendi pontok:

I. 2013. 1-3. negyedévi költségvetési beszámoló: 
Főösszegek: bevétel 72 MFt, kiadás 200 MFt.

II. 2014. évi költségvetési koncepció:
Kevés a tervezéshez szükséges központi költségvetési információ, ezért inkább csak elveket tartalmaz.
Pályázati fejlesztési lehetőségek valószínűleg lesznek, de az önrész előterjesztése bizonytalan (pl. utas pályázat a falun átvezető út felújítására). Hitelt felvenni gyakorlatilag nem lehet. 

III. Döntést, tájékoztatást igénylő ügyek:
Önkormányzati lakás bérleti kérelem.
Önkormányzati lakások bérleti feltételeinek generális szabályozása.
Védőnői szolgáltatás jövő évre vonatkozó költségigényei.
Övezeti besorolás változtatási kérelem (250-300 m2-es üdülőtelkek kialakítása és egyedi építésű nyaralóépületek építése - kb. 20 db. - a 031/25 hrsz.-on).
Hulladékszállítás kedvezményes díja. A szolgáltató tájékoztatása szerint akkor lehetséges, ha a jogosult 70 év feletti és a kukát ténylegesen lecseréli 60 l-esre.
Közműfejlesztési hozájárulások díjainak aktualizálása.
Ingatlanadó módosítása az ingatlan és környezetének rendezettségének függvényében. (az elhanyagolt, gondozatlan ingatlanok ingatlanadójának jelentős növelése)
Közterületi parkolás (3,5 t feletti járművek esetében) korlátozása és díjhoz kötése.
Közmunkás létszám bővítése.
Buszvárók építése.
Nyugdíjas találkozó időpontja.
Iparűzési adótartozók közzététele.

Testületi ülés 2013.05.02.

Főbb témák:

A 2012. évi költségvetés teljesítése:

Főösszegek: kiadás 415,- MFt, bevétel 417,- MFt, 879,- MFt a felhalmozott önkormányzati vagyon, 1,8,- MFt a pénzmaradvány. Részletek majd a honlapon.

Az önkormányzat közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terve:

A vagyongazdálkodás alapvető célkitűzései:

• biztonságos feladatellátás meghatározása
• kiszámítható és átlátható vagyongazdálkodást biztosítása
• pénzügyi egyensúly
• a vagyon értékének megőrzése, növelése
• a vagyon piacorientált bérbeadása
• vagyonelemek piaci értéken történő értékesítése
• gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése

Tartalmazza továbbá:

• Az önkormányzati vagyonnal (mint a nemzeti vagyon része) felelősségteljesen kell gazdálkodni.
• Az önkormányzat teherbíró képességével arányosan kell a közfeladatokat kielégíteni.
• A hatékony, költségtakarékos működés, állagmegőrzés, önkormányzati vagyonfejlesztés, hasznosítási alternatívák, vagyonnyilvántartás aktualizálása, átláthatóság, döntések nyomonkövetése, értékmegőrzés elveit.
• Szükség szerint a konkrét fejlesztési-hasznosítási lehetőségek leírását.

Sopron-Fertőd Önkormányzati Társuláshoz való csatlakozás kérdése:

A kistérségi társulások állami finanszírozása megszűnt a járási rendszer kialakításával. Önkéntes alapon maradhatnak, saját finanszírozással (kb. 100 Ft/fő/év tagdíj mellett). Ha a tagi költségek nem nőnek és a kilépés következmények nélkül bármikor megtehető, akkor a testület támogatja a további tagságot.

Egyebek:

Termőföld csere 50 AK értékben.

Az óvodavezető levélben fordult az önkormányzathoz, hogy egyrészt a növekvő létszám, másrészt az épület állagának romlása miatt szükségessé vált fejlesztéseket tegyék meg.

Sopron Térsége Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulásban való tagság, illetve a Rekultív Kft. közszolgáltatási szerződése.

Szent János tó parkosítása.

Csepregi szennyvíztisztító fejlesztése.

Locsmándi elkerülő útszakasz.

Kérdések:

A Sopron Térsége Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulás által előírt kötelező közszolgáltatási minimum ügyében írt levelemre mikor kapok választ? - Egy hét.

Mikor lesz kézzelfogható eredménye a Lővér utca forgalmának lassítására tett korábbi ígéretnek? - Konkrét választ nem kaptam.

Mikor lesz teljes körű az önkormányzat (saját rendeletben is előírt) közérdekű információ közzététele? - Elég a rendeletben megtestesülő információk közzététele. Ha az önkormányzati rendelet ennél többet ír elő, akkor majd azt módosítják. Ha nem teszik, menjek el a kormányhivatalba. Majd méltatlan (vagy méltó) személyeskedés után az ülés véget ért.

Testületi ülés, 2012. 09. 28.

1. 2012 első félév költségvetési beszámoló:

Bevételnél 350 MFt az előirányzat, 135 MFt a megvalósulás (35%). A különbözet leginkább a megvalósított projektekhez járó támogatások kifizetésének csúszásához köthető. Kisebb mértékben pedig a helyi adóbevétel elmaradása, ill. egy tervezett, de elmaradt telekértékesítés az oka. A következő időszakban törekedni kell az önkormányzati vagyon értékesítésre a kötelezettségek csökkentése érdekében.

150 MFt kiadás volt tervezve az első félévben, melyből 140 MFt lett. 

2. Közös önkormányzati hivatal kialakítása:

A törvényi változások miatt a 2000 fő alatti települések önálló önkormányzati hivatalt nem működtethetnek. Több egyeztetés után egy Sopronhorpács, Und, Zsira, Gyalóka, Szakony, Répcevis közigazgatási társulás kialakítása a legvalószínűbb. Zsira törekszik arra, hogy a sopronhorpácsi székhely mellett kétpólusú (Sopronhorpács - Zsira) legyen a társulás működése. A társulást az év végéig létre kell hozni. A közigazgatási társulások működtetésének pontos feltételei még nem ismertek, így pl. a költségvetési feltételek sem.

3. Általános iskola:

3000 fő alatti településeknél az állam átveszi fenntartásra az általános iskolákat, ha az adott önkormányzat nem nyilatkozik arról, hogy a továbbiakban is fenntartja a működtetését. A pontos feltételek itt sem ismertek, nincs egyértelműen meghatározva, mi tartozik a fenntartási kötelezettségek közé. A dologi kiadások néhány millió forintot jelentenek nálunk. A szándéknyilatkozatot október 31-ig kell megküldeni. A nyilatkozat később visszavonható. A jövőbeli fenntartásról szóló nyilatkozatot a testület egyhangúlag megszavazta.

4. Egyebek:

• Lakásépítési támogatási ügyek, önkormányzati telekértékesítés, önkormányzati telek hosszú távú bérletbe vétele. 

• Felmerült egy olyan ingatlanadó kivetése, melynek mértéke az ingatlan környezetének rendezettségétől függően változik. 

• A locsmándi elkerülő út osztrák oldali továbbépítése bizonytalan. Ausztriában választások lesznek, a Szabadság Párt nem támogatja a szabad átjárást, az utóbbi időben felszaporodott bűnesetek miatt. A magyar szakasz építése a végén tart, a Szent János - tó kialakításával párhuzamosan végzik. Ez utóbbi vízjogi engedély birtokában létesül, a kitermelt kavicsot az útépítés során használták fel. A tó környezetének ápolása önkormányzati feladat, később átadhatják azt helyi egyesületnek (pl. horgász) is.

• Jövőbeli építési feladatok: posta és a híd közötti járda kijavítása. Az orvosi rendelő parkoló bővítése. A településen hiányzó járdaszakaszok megépítése. Kultúrház vizesblokk rendbetétele. Ravatalozó szociális blokkal való ellátása. Faültetések minél több helyen.

• A Lővér utca forgalmának lassítására fekvőrendőröket fognak telepíteni.

Hangulatjelentés

Hagytam ülepedni a dolgokat, ami megmaradt, az a közmeghallgatás szubjektív nézőpontból:

Közügyekről

Miért kell megosztani a helyi közérdekű információkat?

 Egyrészt mert törvény írja elő, így jogos elvárás. Másrészt a helyi önkormányzásba benne foglaltatik, hogy az önkormányzat döntéseiről, a döntéshozatal folyamatáról a polgárok tájékozódhassanak. A KÖZ ügyében a KÖZ érdeke így kívánja.  Ez tekinthető egyfajta kontrollnak is, de leginkább bizalmi kérdés. Én választom a képviselőket, mert megbízom bennük, ők tájékoztatnak, hogy valóban rászolgáltak a bizalomra és az érdekeimet képviselik.

Miért is fontos a polgárok közügyekbe történő bevonása?

 A polgárok valódi partnerként való kezelése arra ösztönöz, hogy a helyi lakosság időt és energiát fordítson a közügyekre. A helyben felhalmozott szakértelem, gyakorlat értékes, ingyen felhasználható társadalmi tőke, ezt nem kihasználni pazarlás, hanyagság. Számtalan szakma képviselője él településünkön, akik szívesen adnák tudásukat a falu fejlesztéséhez, de akár csak a hétköznapi működtetéséhez is. A tájékoztatás, a konzultáció és aktív részvétel jobb alapokat adnak a helyi tervezéshez, stratégiákhoz, egyben elősegíti ezek végrehajtását is, hiszen azok kidolgozásában az abban érintettek is részt vettek.

 A részvétel lehetőséget ad a polgároknak, arra, hogy megismerjék a terveket, fejlesztési elképzeléseket, kifejezzék véleményüket és hozzájáruljanak a döntéshozatalhoz, mindez az önkormányzat nagyobb elfogadottságát eredményezi. Ha az önkormányzat nyitott, az megbízhatóbbá teszi a választópolgár számára.

 A tájékoztatás, a konzultáció és az aktív részvétel az önkormányzatot átláthatóbbá, felelősebbé és elszámoltathatóbbá teszi. Mindez erősebb demokráciához vezet.

 Nem szükséges, nem is várható el, hogy minden döntést az állampolgárokkal közösen, aktív részvétel alapján hozzon meg az önkormányzat (ahogy itt mondták: nem tehetünk minden rendelet mellé népszavazást), hiszen akkor már a kormányzás terhét is átruházhatná a tágabb közösségre. De meg kell ezt tennie a település jövőjét érintő stratégiai tervezések folyamataiban (pl. településrendezés), pályázatok, projektek előkészítése (pl. közösségi tér, idegenforgalmi fejlesztés) során és persze azon rendeletek, intézkedések megalkotásában, melyek a lakosság nagy részét és nagymértékben érintik vagy végrehajtásukhoz aktív lakossági részvétel szükséges.

 Nagyon egyszerűen fogalmazva: az önkormányzati választásokon nem arra szavaztunk, hogy a testület négy évig helyettünk döntsön, hanem arról, hogy kiket bízunk meg érdekeink képviseletével, mely képviselet csak folyamatos és interaktív kapcsolat mellett értelmezhető.

Ezzel szemben:

 A közérdekű információk közreadása nagyjából kimerül a testületi ülésekre történő meghívók hirdetőtáblán való kifüggesztésével, a közszolgáltatási díjaknak a helyi újságban való közzétételével és az évenkénti közmeghallgatás intézményével. A kötelezően kifüggesztendő hirdetmények (pl. az egyes hatósági eljárásokban közzéteendő információkról – hatásvizsgálat, településszerkezeti terv, hulladékkezelési engedélyezés, stb.) az önkormányzat belső tábláján kapnak helyet. Tehát a kötelező rész megvalósul, hiszen ki van rakva, ám mennyiben életszerű, hogy a polgárok hetente benéznek, hogy van-e valami érdekes?

 A települési honlapon kevés az érdemi információ, lényegtelen és elavult adatokat is tartalmaz. Érthetetlen számomra az a hivatkozás, hogy nincs rá pénz és nincs rá munkaerő, hogy a fontos megismerni valókat feltegyék. Gyors becsléssel évente van 6-7 testületi ülés és 1 közmeghallgatás, ehhez tartozik kb. ugyanennyi előterjesztés, jegyzőkönyv. Hozzájön még néhány új rendelet vagy módosítás, ez évente kb. 20-25 dokumentum, melyek számítógépen készülnek, elektronikus formában léteznek. Tegyük hozzá még a pályázatokat, szerződéseket, terveket, intézményi iratokat, legyen az egész összesen 50 dokumentum, kéthavonta 8-10 db. Ennyit kell feltölteni a kész honlapra, ami mondjuk 3 kattintás. Nem tudom, hogy érdemes-e beárazni ezt a munkát, inkább mutatok néhány hasonló kistelepülési honlapot: Pereszteg, Csór.

 A testületi ülések meghívóit a szervezeti és működési szabályzat szerint legalább az ülést megelőző ötödik napon kell kézbesíteni, kifüggeszteni, rendkívüli esetben ettől el lehet térni, ha az ülésről a testület valamennyi tagja értesíthető. Sok esetben a meghívót csak 1-2 nappal az ülés előtt helyezik ki – az idézett szakasz értelmében ez nem is sérti az szmsz-t -, így nehezen lehet megoldani (legalábbis részemről) az ottlétet.

 Az évenkénti közmeghallgatás/lakossági fórum nagyon kevés, főleg itt, ahol azért folyamatosan zajlanak fejlesztések, fejlesztési tárgyalások. Persze itt van némi tájékoztatás, lehet kérdezni is, de ez semmiképpen nem tekinthető valamiféle közös településfejlesztési munkának, inkább csak a közmeghallgatás intézményének kötelező megtartásának.

 A helyi újságot a polgármester ritkán veszi igénybe közügybéli tájékoztatásra, a tájékoztatás ekkor is felszínes, kevésbé objektív, olykor személyeskedő (pl. focipálya ügy).

 S ami legszomorúbb, a helyi kezdeményezések sokszor a teljes érdektelenség falába ütköznek. Így volt akkor is, mikor az óvodával kapcsolatban, mint szülők (szép számban) kezdeményeztünk egy közös fenntartó/pedagógus/szülő konzultációt, a polgármester előbb írt levelet ennek szükségtelenségéről, mintsem, hogy megkapta volna a konzultációra való meghívót. De volt már felvetés a helyi sporttámogatás rendszerének átdolgozására vagy a falunappal kapcsolatban is, hiába.

 Hadd idézzek ide az állampolgárok közösségi magatartásával kapcsolatos mai álláspontot (már csak azért is, mert az általános iskolában kompetencia alapú képzés folyik):

„A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt közügyekben.”

Végül két példa arról, hogy van igény a tájékoztatásra:

 A tavalyi önkormányzati választás volt az első, mikor képviselőjelöltek részletes, írott és interneten nyilvános programot készítettek, rámutatva a hiányosságokra, konkrét intézkedéseket javasolva. Az eredmény: a kampányidőszakban 1.300 feletti oldalletöltés, utána pedig példátlan választási aktivitás, megmozdult a közélet.

 Az idei közmeghallgatásról készített beszámolómat az interneten 50-nél többször tekintették meg, vessük össze ezt a számot az alkalmanként minden postaládába bedobott (kb. 150 példány) helyi újsággal.

Vajon tényleg nincs igény a tájékoztatásra, tájékozódásra?

Hangulatról:

Több dolog hatott rám nyomasztólag a közmeghallgatás alatt, után:

• Érezhető volt, hogy a megjelentek nem csekély része egyáltalán nem értette, hogy a közügyek kapcsán miről is beszélek. Sajnos ők egy olyan rendszerben szocializálódtak, mikor a nyitottság/nyilvánosság nem volt, nem lehetett téma, megszokták helyettük történő intézkedési gyakorlatot, helyi ügyek terén csak a felszín érdekes számukra. Talán még a lakossági fórum intézményével sincsenek tisztában, hiszen volt, aki javasolta, hogy ne itt kérdezzek, hanem menjek be inkább az önkormányzathoz…
• Kevesen voltak itt. Nem jöttek el azok, akik a kocsmában tudnak hőbörögni, de nyilvánosan nem vállalják a véleményüket és nem jöttek el azok sem, akik vállalják és el is tudják mondani, de már leszoktak erről…
• Nem jó az sem, ha egy probléma, feladat kapcsán egyből a miért nem lehet érvek jönnek elő, a hogyan oldjuk meg helyett…
• Nem jó, hogy ha kritika éri a testületet, az önkormányzati intézményeket, azt kapásból egzisztenciális támadásként élik meg az érintettek…
• Nem jó, ha egy polgármester hivatalos minőségében személyeskedik, ilyenkor a közösséget és nem magát kell képviselnie…

Hogy ez utóbbi érthető legyen:

 A közmeghallgatás lakossági fórum részén kérdést kapott a Polgármester Úr, hogy igaz-e hogy mentek az önkormányzat felé feljelentések, panaszok és hogy mit lehet ezekről tudni.

 E körben a polgármester ismertette a hatósági kötelezésből elbontott buszmegálló esetét, elismerte, hogy valóban engedély nélkül épült, bírságot is kellett emiatt fizetni, melyet jobb célokra is fel lehetett volna használni. PM szomorúnak tartja, hogy vannak olyan állampolgárok, akik lebontatnak egy buszmegállót, akinek hiányzik, az köszönje meg az érintettnek, kit név szerint említett.

(Itt megjegyzem, hogy az ügy részleteit nem ismerem, a helyi újságban és a Kisalföldben megjelent írásokat olvastam és rendkívül egyoldali képet mutattak, anélkül, hogy az ellenérdekelt fél véleménye megjelent volna.)

 Ugyanitt tett említést arról is, hogy polgármesterként és cégvezetőként is feljelentették (vegyszerhasználat, kavicsbányászat, építési telek értékesítés kapcsán), a feljelentések érdemi szerzője jelen van a közmeghallgatáson, aki ezt választási fogásként tervelte ki. Ott nyolc olyan ember volt jelen, akik kapcsán egyáltalán felmerülhetett a választási fogás kifejezés, nyilván ennél jóval szűkebb körre akart utalni. Ez is személyeskedés, de rosszabb, mint az előző, nem konkrét, csak sejtető, lejárató. Tájékoztatásnak elég késői, kampánynak viszont meglehetősen korai. 

Addig is biztatom az együttműködésre!

Végül a közmeghallgatás egy másik nézőpontból: