2012. december 27., csütörtök

Aikido/jazzbalett

Aikido:

2012. december 19-én Zsirán, gyermek kyu vizsga volt, ahol Sziber János 4. danos mester előtt mutathatták be tudásukat az aikidokák.




Az övvizsga eredményei:
Harkány Dániel 12. kyu
Sós Bálint 11. kyu, citromsárga öv
Turbók Flórián 11. kyu, citromsárga öv
Sós Zsombor 10. kyu, narancssárga öv
Czumpf Benjamin 9. kyu, zöld öv
Csordás Péter kék öv
Szabó Dávid kék öv



Jazzbalett:

December 22-én szombaton délután Bük Város Mindenki Karácsonya rendezvényén zsirai jazzbalett táncosok is szerepeltek. Felkészítőjük Wallner Anett volt, a táncosok pedig:

Marton Sára
Nagy Johanna
Prozlik Lelle
Csordás Eszter
Solnár Anna
Solnár Kata

A film ezen a linken nézhető meg, katt!


2012. december 23., vasárnap

Karácsony

A Kirchschlagi várban lencsevégre kapott fotómmal kívánok békés, szép ünnepeket a zsirai Köz-tér lelkes híveinek!

Schunck Dóra
























Köszönöm, köszönjük!

2012. december 22., szombat

Útavató

Viharos gyorsasággal kedden meghirdették, majd szerdán ünnepélyes keretek között átadták a Zsirát Fülessel és Locsmánddal összekötő új útszakaszokat.  Az érezhetően inkább a politikusoknak szánt eseményen a kormányfő magyar hangja - a meghívóval ellentétben - nem vett részt. (Lehet, hogy az osztrák oldalon még hiányos locsmándi szakasz okán.) Bár az utak haszonélvezői elsősorban mi, a helyben élők vagyunk, s létrejöttük kétségkívül helyi sikertörténet, az ünnepséget nem nekünk rendezték.

A Kossuth Rádió beszámolója:


Az MTI beszámolója:

A kormány fejleszti az infrastrukturális kapcsolatokat a szomszédos országokkal

A kormányzat mintegy 120 milliárd forintot fordít arra, hogy fejlessze Magyarország infrastrukturális kapcsolatait a szomszédos országokkal a következő másfél évben - mondta a Miniszterelnökség külügyi helyettes államtitkára a magyar-osztrák határon átnyúló utak átadásakor Zsirán. A következő hónapokban elkezdődnek az egyeztetések a burgenlandi és a magyar kormány illetékesei között, és a tervek szerint tavaszra összeáll a középtávú koncepció, amely kirajzolja a fejlesztés menetrendjét. Szerdán két utat adtak át, amelyek Zsirát és a mikrotérséget kötik össze a burgenlandi Fülessel (Nikitsch) és Locsmánddal (Lutzmannsburg).

Dorogi Árpád, Zsira polgármestere az ünnepségen elmondta: összességében csaknem 5 kilométer hosszúságú utat építettek 250 millió forintos költséggel. Az európai uniós támogatással megvalósult fejlesztés révén javult a térség közlekedése, átjárhatóvá vált a határ, amely 1948 és 2007 között, csaknem 60 évig zárva volt. A projekt teljes költségvetése 1 millió 50 ezer euró, a fejlesztést 85 százalékban támogatja az Európai Unió az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. 10 százalékos támogatást ad a magyar állam, 5 százalék pedig az önrész, amelyet Sopronhorpács és Zsira biztosít.

Helmut Bieler, a Burgenlandi Tartományi Kormány tanácsnoka köszöntőjében hangoztatta: célszerű összeköttetéseket létesíteni a kistelepülések között, rövidülnek az utazások, kevesebb benzin fogy, és az emberek közelebb kerülnek egymáshoz. A tanácsnok egyúttal szorgalmazta a további együttműködést a gazdaság, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén.

Christian Rohrer, Locsmánd polgármestere ígéretet tett arra, hogy 2013 tavaszán megkezdik a magyar oldalon elkészült szakasz útkapcsolatának kiépítését, amely elkerüli a locsmándi fürdőt. Erre azért van szükség, mert a kiépített út a fürdő és a szállodakomplexumok előtt halad, és zavarja a vendégeket. Ez a beruházás azonban már tisztán osztrák forrásból, a közös projekten kívül valósul meg.

Ivanics Ferenc, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt: a térségben élő magyarok, osztrákok és horvátok elkötelezettek aziránt, hogy szoros együttműködésben éljenek.

forrás:

Korábbi, hasonló eseményekről itt lehet nézelődni, katt:




2012. december 21., péntek

Világvége


Ray Bradbury: A világ utolsó éjszakája 
(Göncz Árpád fordítása) 

- Mit csinálnál, ha tudnád, hogy ez a világ utolsó éjszakája? 
- Hogy mit? Ezt komolyan kérded? 
- Igen. Komolyan. 
- Nem tudom. Még sose gondolkodtam rajta. 
  A férfi kitöltött egy kis kávét. Hátul a két kicsi lány játszott építőkockákkal, a nappali szoba szőnyegén, a lámpák zöldes fényében. Az esti levegőben a pörkölt kávé könnyű, tiszta illata lebegett. 
- Nos, ideje lenne gondolkodnod rajta. 
- Ezt nem mondod komolyan. 
  A férfi bólintott. 
- Háború? 
  A férfi a fejét rázta. 
- Csak nem hidrogén-vagy atombomba? 
- Nem. 
- Vagy baktérium-hadviselés? 
- Egyik sem – mondta a férfi és elgondolkodva kevergette kávéját. – Csak annyi, mondjuk, mint mikor egy könyv becsukódik. 
- Ezt nem értem. 
- Nem, és tulajdonképpen én sem; csak érzem. És néha megrémülök, néha meg még azt sem, csak békességet érzek. – Ránézett a két kicsi lányra; szőke hajuk csillogott a lámpa fényében. – Eddig még nem szóltam róla. Négy napja álmodtam először. 
- Mit? 
- Az álmomat. Azt, hogy minden véget ér. Egy hang közölte. Nem valaminek vagy valakinek a hangja, akire emlékeznék; csak egy hang, és azt mondta: a Földön minden megáll. Másnap nemigen gondoltam rá, de mikor bementem a hivatalba, és megpillantottam Stan Willist, amint a délután közepén merengve néz ki az ablakon, és azt mondtam: „Nem adnám egy vak lóért, ha tudnám, mi jár az eszedben, Stan” – ő meg azt mondta, fura dolgot álmodott az éjszaka, s mielőtt még elmondta volna az álmát, már tudtam, mi az. Elmondhattam volna neki én is, de ő mondta el, s én hallgattam. 
- Ugyanazt álmodta, mint te? 
- Pontosan. Mondom: ugyanazt álmodtam én is. Még csak meg sem lepődött. Sőt megkönnyebbült. Aztán, csak a hecc kedvéért, körbejártuk a szobákat, ő is, és, én is. Nem beszéltünk össze. Csak elindultunk magunktól, s mindenütt azt láttuk, hogy az emberek maguk elé merednek, az asztal lapját, a kezüket nézik, vagy kibámulnak az ablakon. Beszéltem is egyik-másikkal. Ugyanígy Stan. 
- Ők is ugyanazt álmodták? 
- Mind. Pontosan. 
- És te hiszel benne? 
- Igen. Még semmiben nem voltam biztosabb. 
- És mikor lesz vége? Mármint a világnak. 
- Számunkra valamikor ma éjszaka, aztán, ahogy az éjjel továbbhalad a Föld körül, a többieknek is mindenütt. Huszonnégy óra, és mindenkinek vége. 
   Egy darabig csak ültek, és hozzá se nyúltak a kávéjukhoz. Aztán lassan a szájukhoz emelték, megitták, s közben egymást nézték. 
- Hát ezt érdemeltük? – kérdezte az asszony. 
- Ez nem érdem kérdése; egyszerűen csak nem megy tovább. Látom, nem is vitatod. Miért? 
- Talán nekem is megvan rá az okom. 
- Ugyanaz, mint a többieknek a hivatalban? 
  Az asszony lassan bólintott. 
- Csak nem akartam szólni. Én tegnap éjjel álmodtam. Az asszonyok az utcában ma erről beszélgettek. Az álmukról. Azt hittem, véletlen. – Fölvette az esti lapot. – Az újságban nincs benne. 
- Minek, úgyis mindenki tudja. A férfi hátradőlt a székében, az asszonyt figyelte. 
- Félsz? 
- Nem. Azt hittem, fogok, de nem. 
- Hol az a híres létfenntartási ösztön, amiről annyit beszélnek? 
– Nem tudom. Talán ha az ember logikusnak tart valamit, nem izgul miatta. Ez pedig logikus. Az életmódunkból csak ez következhetett. 
- Nem éltünk nagyon rosszul, ugye? 
- Nem. De nagyon jól sem. Azt hiszem, épp az a baj: nemigen törődtünk semmi mással, csak önmagunkkal, 
míg a világ jó része nyakig volt a szörnyűbbnél szörnyűbb gondokban.
  A két kicsi lány kacagott a nappaliban. 
- Azt hittem, az emberek majd üvölteni fognak az utcán, hogy ilyesmi vár rájuk. 
- Nem hiszem. Ami valóság, attól az ember sosem üvölt. 
- Tudod, nekem semmi más nem fog hiányozni, csak te meg a gyerekek. Sem a várost, sem a munkámat nem szerettem, csak titeket hármotokat. Semmi más nem fog hiányozni, talán csak az évszakok változása meg egy pohár jéghideg víz, ha meleg van, meg talán az alvás. De hogy vagyunk képesek rá, hogy csak üljünk itt, és erről így beszélgessünk? 
- Mert egyebet nem tehetünk. 
- Nyilván; mert ha tehetnénk, megtennénk. Azt hiszem, a világtörténelemben ez az első eset, hogy mindenki pontosan tudja, mi lesz vele az éjszaka. 
- Kíváncsi volnék, hogy ma este, az elkövetkező néhány órában a többiek mit csinálnak. 
- Színházba mennek, rádiót hallgatnak, nézik a tévét, lefektetik a gyerekeket, s lefeküsznek maguk is, mint 
mindig. Mint mindig… s ebben van valami, amire joggal büszkék lehetnek. 
  Egy pillanatig némán ültek, aztán a férfi kitöltött magának még egy csésze kávét. 
- És mit gondolsz, miért épp ma éjjel? 
- Csak. 
- És miért nem bármelyik más éjjel, az elmúlt évszázadban, ötszáz vagy akár ezer évvel ezelőtt? 
- Talán mert még sose volt a történelemben 1969. október 19-e, most meg az van, ez az egész; mert ez a dátum jelentősebb, mint eddig bármelyik másik; mert épp ebben az évben áll úgy minden, ahogy áll világszerte, s ezért kell hogy vége szakadjon. 
- Ma éjjel erre is meg arra is bombázó repülőgépek szelik át az óceánt, menetrendszerűen, és soha nem érnek földet. 
- Ez is hozzátartozik a miérthez. 
- Nos – mondta a férfi, és felállt –, akkor most mi legyen? Elmosogassunk? 
  Elmosogattak, s az edényt különös gonddal rakták helyére. Fél kilenckor lefektették a két kicsi lányt, búcsúzóul mindketten kaptak egy-egy puszit, aztán felgyújtották az ágyuk mellett az éjjeli lámpát, és épp egy picit nyitva hagyták az ajtót. 
- Kíváncsi lennék… – mondta a férfi, mikor a hálószobából kijött, s pipával a kezében megállt, s egy pillanatra visszanézett. 
- Mire? 
- Hogy az ajtó teljesen becsukódik-e, vagy egy csöppet nyitva marad, hogy behatoljon némi fény. 
- Én arra lennék kíváncsi: vajon a gyerekek tudják-e? 
- Nem, dehogyis. 
  Leültek, újságot olvastak, beszélgettek, zenét hallgattak a rádión, aztán együtt ültek a kandalló elé, nézték a parazsat, miközben az óra elütötte a fél tizenegyet, tizenegyet, és fél tizenkettőt. A többiekre gondoltak; a világon mindenkire, s hogy hogyan töltötték az estéjüket. 
- Nos… – mondta a férfi végül. 
  Megcsókolta a feleségét, hosszú időre. 
- Mi jók voltunk egymásnak. 
- Nincs kedved sírni? – kérdezte a férfi. 
- Azt hiszem, nincs. 
  Végigmentek a házon, leoltották a lámpákat, bementek a hálószobába, megálltak az éjszaka hűvös sötétjében, levetkőztek, s visszahajtották a paplant. 
- Olyan finom, tiszta a lepedő. 
- Fáradt vagyok. 
- Mind fáradtak vagyunk. 
  Bebújtak az ágyba, s feküdtek hanyatt. 
- Egy pillanat – mondta az asszony. A férfi hallotta, hogy fölkel, és kimegy a konyhába. De jött is már vissza. 
- Nyitva hagytam a mosogató csapját. 
  Volt ebben valami nagyon mulatságos, és a férfi elnevette magát. Az asszony is nevetett, mert tudta, miért olyan mulatságos az, amit csinált. Aztán nagy sokára abbahagyták a nevetést, s csak feküdtek az ágyban az éjszaka hűvösében, fogták egymás kezét, s a fejük összehajlott. 
- Jó éjszakát – mondta a férfi. 
- Jó éjszakát – mondta az asszony. 

2012. december 11., kedd

Stöszi's Team beszámoló


2012. május 19-én részt vettünk a Fit-Dance táncverseny elődöntőjén, ahol mind a három induló korcsoport ezüst érmes lett. 
  • Az első korosztályban indult Szalay Kristóf - Nagy Luca, Turbók Flórián - Róka Lilla, Szalay Szabolcs - Csordás Eszter.
  • A második korosztályban Róka Zsófia, Fogl Vanessza, Berzlánvich Adél, Sós Bíborka.
  • A harmadik korosztályban pedig Soltész Tamara, Marton Dóra, Wágner Hermina, Stifter Petra, Kőhegyes Kinga.

2012. október 20-án indultunk a középdöntőn, ahol szép számmal nyertünk aranyérmeket, ezüstöt -és bronz érmeket is. Ezen a versenyen több számban indultunk, melyek a következők: 
  • Egyéniben indult Szalay Kristóf, aki aranyérmes lett.
  • Párosban Szalay Szabolcs és Csordás Eszter nyert arany érmet.
  • Trióban Soltész Tamara, Marton Dóra, Wágner Hermina aranyérmet nyertek.
  • Párosban Stifter Perta és Kőhegyes Kinga ezüstérmesek lettek.
  • Csapatban Tamara, Kinga Dóra, Hermina és Petra ezüstérmesek lettek.
  • Egyéniben indult Róka Zsófia, aki bronzérmes lett.
  • Párosban pedig Adél és Vanessza bronzérmes lett.
  • Trióban indult még Róka Zsófia - Berzlánovich Adél - Fogl Vanessza, ők ezüstérmesek lettek.

2012. december 8-án elindultunk a döntőn, ahol a szokásoson túl show kategóriában bottal és esernyővel is táncoltak a csapataink. 
  • Ismét arany érmes lett Szalay Kristóf egyéniben és Szalay Szabolcs - Csordás Eszter párosban.
  • Első korosztályban indult csapatunk is aranyérmet hozhatott haza: Nagy Luca, Róka Lilla, Szabó Luca és Stifter Anna. Lucának és Annának ez volt az első versenyük, ők külön dicséretet érdemelnek, mivel 5 évesen részt vettek egy nagy versenyen."
  • Második korosztályban Berzlánovich Adél indult két számban is: show kategóriában zászlóval és szalaggal szerepelt. Ő a 4. helyen végzett.
  • A harmadik korosztály is sok számban mérette meg magát a döntőn:
  • Egyéniben Róka Zsófi 8. helyen végzett, párosban Stifter Petra és Kőhegyes Kinga arany érmesek lettek. Trióban Soltész Tamara, Marton Dóra, Wágner Hermina bronz érmet kaptak.
  • Csapatban indultak show kategóriában: Tamara, Dóra, Petra, Hermina, Kinga, Zsófia.




Ezeken a versenyeken kívül részt vettünk sok - sok fellépésen különböző falvakban: Répcevisen, Völcsejen és Répceszemerén; farsangi mulatságokon, valamint a zsirai falunapon és karácsonyi műsoron. A Szociális Otthon is meghívott minket, ahol még több gyerkőccel szerepeltünk: Kertész Milán, Kertész Márk, Marton Sára, Hollósi Anna is a csapatunkba tartoznak! 

December 15-én a véradók tiszteletére rendezett ünnepségen lesz egy utolsó fellépésünk, amellyel zárjuk az idei évet. 

Minden kedves táncosomnak ezúton szeretném megköszönni az egész éves kitartó munkáját, mert akár hiszik, akár nem, nagyon sok próba és munka van mögöttünk! 


Szalayné Stőszer Helga




2012. december 1., szombat

Műsor előtt

Készülünk az adventi vásár műsorára. Nem voltunk sokan, de három óra alatt azért végeztünk. A papírdíszeket az ovisok és a szülők varrták ki, köszönjük!



2012. november 19., hétfő

Minőségi ősz


Igazán szép őszi napra ébredtünk szombat reggel. Néhányan úgy döntöttünk, hogy magunk mögött hagyjuk a hétköznapok terheit, fáradalmait, s részt veszünk a Lővérek 15 teljesítmény-túrán, a Soproni-hegységben. Kolléganőm szerényen ugyan, de elhintette az iskolában a program-magot, hátha többen is kedvet éreznek egy tartalmas, kellemes időtöltéshez. Az eredmény: két elsős, egy harmadikos és egy hatodikos tanulónál találtak e magok termékeny talajra. Az is igaz, hogy inkább családi kirándulásra sikeredett a kezdeményezés. De hát ez nem is baj. Bár több családnál talált volna visszhangra, mert a szép napos idő végig kitartott. Kissé „csípett” ugyan a levegő, de kárpótolt minket az igazi őszi pompába öltözött erdő, amiben az idén már nem sokáig gyönyörködhetünk.

















És ugyan teljesítménytúrára indultunk, ám valódi erdei séta lett belőle. Ez részben köszönhető a szervezőknek, akik a szintidőt bőven mérték, s a közel 13 km-es távot „lesétálva” s a célba „besétálva” is megkaptuk sportteljesítményünkért jutalmunkat: emléklapot, kitűzőt, s nem utolsósorban azt az élményt, amit csak így – kimozdulva a hétköznapok fojtó levegőjéből – kaphattunk meg.


A négy gyermek-hőssel (Csordás Eszter, Róka Lilla, Csordás Péter, Szalóczi Áron) mi felnőttek hárman vágtunk neki az útnak: Veronika, Tímea és én. (Csabát zárójelbe teszem, mert ő a 40-esen indult, illetve futott. De köszönjük neki a fuvart!) A nevezés után kissé hosszú „betonos”, városi szakaszon kellett haladnunk, ami tudvalevő, nem kíméli a lábakat. Aztán nagy megkönnyebbüléssel léptünk „puhább” talajra, amikor kiértünk az emberlakta területről, s birtokba vehettük az állatok és növények szent hajlékát, vendégei lehettünk a Teremtés csodájának. El kell mondanom, igazán minőségi időt töltöttünk együtt. A gyerekek csicseregtek, mindenre rácsodálkoztak, kérdeztek, gyűjtöttek. Itt egy érdekes ág, ott egy szép levél, emitt egy furcsa kő, a bokorban meg mintha egy őzike vagy szarvas fejét láttam volna, az avarban egy süni zöröghetett? 



A Szent György-forrásból erőt, frissességet merítettünk a további úthoz. 

















És persze a hátizsákból elővett elemózsia is talán jobban esett, mint otthon, valahogy kellemesebben érintette meg ízlelőbimbóinkat, intenzívebben épültek be hasznos tápanyagaik sejtjeinkbe. Persze hiba lenne elhallgatni, hogy másfajta, kissé „negatívabb” megjegyzések is elhangzottak: mikor érünk már oda, mikor pihenünk, fáj már a lábam, de azért kibírom stb. stb. Való igaz, az elfáradás is velünk jött. Mégis megérte, hogy „ünnepet” tartottunk, szétválasztottuk, ami eredetileg is külön állt: a hétköznapok után beiktattunk egy „pihenőnapot”, melyet aktívvá tett a szabad, friss levegőn történő mozgás, megszépített a színes erdő, a fényes napsütés, a gyönyörű kilátás, közelebb hoztak egymáshoz az együtt haladás alatti beszélgetések, kacagások, még a „kínok” is. Egyszóval az a közös élmény, melyet egyszerre élhettünk át, mely egy időben hatott át bennünket. Mert egy helyen voltunk, egy irányba haladtunk, ugyanazt akartuk.

    

Mindezek hozama munkás hétköznapjainkban jelentkezik majd.

Orbán György
Zsira, 2012. november 18.

2012. október 24., szerda

Táncverseny


Szombaton Nagycenken voltunk a Fit Dance Kupa táncverseny középdöntőjén. Sikerekkel zártuk a versenyt, több érmet is nyertünk.   



Arany érmesek:
Egyéniben Szalay Kristóf. Párosban Szalay Szabolcs és Csordás Eszter. Hármasban a Róka Zsófia, Fogl Vanessza, Berzlánovics Adél és a Marton Dóra, Wágner Hermina, Soltész Tamara triók.         

Ezüst érmesek:
Nagylányok csapatában Marton Dóra, Soltész Tamara, Stifter Petra, Kőhegyes Kinga és Wágner Hermina csoportja. Párosban Stifter Petra és Kőhegyes Kinga duója.            

Bronz érmesek:
Egyéniben Róka Zsófia. Párosban pedig Berzlánovics Adél és Fogl Vanessza.


















Tovább jutottunk az országos döntőbe, melyet december közepén rendeznek meg. Ide már vihetünk kellékeket, tehát bottal és pom-pommal is táncolhatunk. Így lehetőségem lesz a kisebb korosztályban indítani más gyerkőcöket is. A következő fellépésünk a zsirai karácsonyi vásáron lesz december 2-án, ami egyben a főpróbánk is lesz a nagy megmérettetés előtt. 

Szalayné Stőszer Helga


2012. október 19., péntek

Lassú víz...


Fontos újdonságot vettem észre a települési honlapon. Új menüpont alatt találhatók meg a régóta hiányolt közérdekű adatok, így a hatályos rendeletek, illetve az önkormányzat működésével kapcsolatos dokumentációk, szabályzatok. Az ugyanitt közzétett "Közérdekű adatközlési és közzétételi szabályzat" szerint a dokumentációk sora még közel sem teljes, remélhetőleg előbb-utóbb minden lényeges dokumentum elérhetővé válik az oldalon. Én legjobban a jogszabály tervezeteket, a testületi előterjesztéseket, valamint testületi ülések jegyzőkönyveit várom, hiszen érdekes olykor személyesen is meghallgatni egy-egy önkormányzati képviselő-testületi ülést, ugyanakkor mentesíthetne az önként vállalt és néha bizony terhes köztájékoztató feladattól.

A tájékoztatás mellett mindig kiemelt fontosságúnak tartottam a lakosság bevonását a településfejlesztés folyamatába, mely rendező elv most már a helyi gazdasági programban is megjelenik. A "ZSIRA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014. évre" címet viselő dokumentációban a településfejlesztési politika célkitűzései fejezetben olvashatjuk:

Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják és hosszú távon a népességszám emelkedését idézik elő. 
Az építési telkek kialakítását, közművesítését, értékesítését az igények függvényében folytatni kell.  

A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések:

- A település honlapján biztosítani kell a helyet  
  • a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, meghozott döntéseknek (határozatok, rendeletek) 
  • a Vállalkozói térképnek, 
  • a település intézményeinek,  
  • a helyi civil szervezeteknek,  
  • a településen megrendezett programoknak. 

- A településfejlesztésbe be  kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. 

Valami elindult.

2012. október 16., kedd

2012. október 7., vasárnap

Testületi ülés, 2012. 09. 28.


1. 2012 első félév költségvetési beszámoló:

Bevételnél 350 MFt az előirányzat, 135 MFt a megvalósulás (35%). A különbözet leginkább a megvalósított projektekhez járó támogatások kifizetésének csúszásához köthető. Kisebb mértékben pedig a helyi adóbevétel elmaradása, ill. egy tervezett, de elmaradt telekértékesítés az oka. A következő időszakban törekedni kell az önkormányzati vagyon értékesítésre a kötelezettségek csökkentése érdekében.
150 MFt kiadás volt tervezve az első félévben, melyből 140 MFt lett. 


2. Közös önkormányzati hivatal kialakítása:

A törvényi változások miatt a 2000 fő alatti települések önálló önkormányzati hivatalt nem működtethetnek. Több egyeztetés után egy Sopronhorpács, Und, Zsira, Gyalóka, Szakony, Répcevis közigazgatási társulás kialakítása a legvalószínűbb. Zsira törekszik arra, hogy a sopronhorpácsi székhely mellett kétpólusú (Sopronhorpács - Zsira) legyen a társulás működése. A társulást az év végéig létre kell hozni. A közigazgatási társulások működtetésének pontos feltételei még nem ismertek, így pl. a költségvetési feltételek sem.


3. Általános iskola:

3000 fő alatti településeknél az állam átveszi fenntartásra az általános iskolákat, ha az adott önkormányzat nem nyilatkozik arról, hogy a továbbiakban is fenntartja a működtetését. A pontos feltételek itt sem ismertek, nincs egyértelműen meghatározva, mi tartozik a fenntartási kötelezettségek közé. A dologi kiadások néhány millió forintot jelentenek nálunk. A szándéknyilatkozatot október 31-ig kell megküldeni. A nyilatkozat később visszavonható. A jövőbeli fenntartásról szóló nyilatkozatot a testület egyhangúlag megszavazta.


4. Egyebek:

  • Lakásépítési támogatási ügyek, önkormányzati telekértékesítés, önkormányzati telek hosszú távú bérletbe vétele. 
  • Felmerült egy olyan ingatlanadó kivetése, melynek mértéke az ingatlan környezetének rendezettségétől függően változik. 
  • A locsmándi elkerülő út osztrák oldali továbbépítése bizonytalan. Ausztriában választások lesznek, a Szabadság Párt nem támogatja a szabad átjárást, az utóbbi időben felszaporodott bűnesetek miatt. A magyar szakasz építése a végén tart, a Szent János - tó kialakításával párhuzamosan végzik. Ez utóbbi vízjogi engedély birtokában létesül, a kitermelt kavicsot az útépítés során használták fel. A tó környezetének ápolása önkormányzati feladat, később átadhatják azt helyi egyesületnek (pl. horgász) is.
  • Jövőbeli építési feladatok: posta és a híd közötti járda kijavítása. Az orvosi rendelő parkoló bővítése. A településen hiányzó járdaszakaszok megépítése. Kultúrház vizesblokk rendbetétele. Ravatalozó szociális blokkal való ellátása. Faültetések minél több helyen.
  • A Lővér utca forgalmának lassítására fekvőrendőröket fognak telepíteni.

2012. október 4., csütörtök

Egészséghét iskolánkban

Múlt héten az iskola 6. osztályos tanulói az Egészséghét projekten vettek részt, amelynek a záró rendezvénye ma délután volt. A projektzárón képekkel kísérve és nem kevés humorral fűszerezve elmesélték, hogy milyen programok részesei voltak és hogy érezték magukat. A délelőtti tanórák némelyikén érintették az egészséges táplálkozás, a diétázás, a sport és a DADA témaköreit, természetismeret, - matematika,- magyar,- rajz, - informatika, - német ,- ének –és testnevelés órán nagyobb hangsúlyt fektettek tanáraik a fent említett témákra. Ilyenkor lehetősége van a tanároknak is kicsit másképp, más hangsúlyokkal, új célokkal vezetni a tanórát. A diákok pedig kilépve a "mókuskerékből" új erővel és ötletekkel gazdagodnak. A kapott új tananyagot egy saját projektfüzetben rögzítették. A délután háromig tartó foglalkozásokon részt vehettek tartásjavító tornán, waitangkungon, a diétázásról szóló védőnői előadáson, sportdélutánon, és, amit a legjobban kedveltek mind közül, masszázst tanító órán. Ezeket mind helyi szakemberek tartották külső előadóként, bár az alant látható film bizonyítja, hogy már a tanárok is remek életmód-tanácsadóként adhatnak könnyen, házilag is megvalósítható ötleteket. 



A közös munka minden bizonnyal jót tett az osztályközösségnek, ma délután a szülők is megéreztek valamennyit abból a lelkesedésből és tettrekészségből, ami a gyerekekből áradt. (GT)


2012. szeptember 28., péntek

Baj lesz...

Van egy borzasztó veszélyes kereszteződésünk a Rákóczi utcában, ott ahol a kerékpár és gyalogút átmegy az óvoda irányába. Itt egyrészt az óvoda felől átkelő gyerek nem biztos, hogy látszik a parkoló autóktól, másrészt az otthon irányából érkező bringások sem mindig lassítanak, néznek körül átkelés előtt. 
















De tesznek erről az autósok is.

Ma reggel az iskola felé autózva megálltam az említett átkelőhelyen, hogy átengedjem a suliba igyekvő gyerekeket, mire a mögöttem jövő (tán skoda favorit) kocsi balra kikerült és átvágott a gyerekek között. De láttam már szembejövő buszt is lassítás nélkül itt, mikor egyszer a kanyar felől jőve álltam meg hasonló okból. A szomorú ebben az, hogy mindkét esetben olyan ment ész nélkül, aki ismeri a helyet, nem először jár erre.

Nem tudom mit lehet tenni, talán zebrát felfesteni vagy sárga/piros csíkos területtel jelezni a veszélyes átkelőt, de így előbb-utóbb tényleg baj lesz...


2012. szeptember 26., szerda

Pelletgyár, fejlemények

Nagyjából egy hónap alatt ennyi történt:

1. A Jegyző Asszony foglalkozik a témával, ezt szóban és írásban is megerősítette.

2. Tegnap beszéltem az Ügyvezetővel, aki elismerte a problémákat. A technológia/technika javításán folyamatosan dolgoznak, a tél beálltáig megszüntetik a zaj- és porszennyezést. A működéshez szükséges környezetvédelmi engedélyek beszerzése folyamatban van.

3. A pénteki testületi ülésen várhatóan tárgyalnak az ügyről. 

2012. szeptember 18., kedd

Vége van a nyárnak...

Vasárnap, immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a Lővér utca nyárbúcsúztató rendezvénye. Igazi vénasszonyok nyarában volt részünk, síppal, dobbal, paprikás krumplival, sörrel, borral. A gyerekek örömmel vették birtokba az úttestet, göriztek, bicajoztak, rajzoltak, mivel az utca nemcsak az autóké, hanem mindenkié. Szerencsére sok fecske is meglátogatott minket, kik captat muscas. A lőveri eseményen salamonfai, zsirai és gyűlevízi, valamint testvértelepülési delegáltak is tiszteletüket tették.

Egyszóval vége van a nyárnak, hűvös szelek jőnek.











2012. szeptember 7., péntek

Legyek


"A közönséges szobai légy, helytelenül házi légy, vagy újabb nevén: tífuszos légy (Musca domestica L.) nem szorul közelebbi leírásra. Éppen eléggé ismeri őt mindenki és jól tudjuk, milyen terhessé válhat szemtelen, tolakodó viselkedésével. A szobai légy kozmopolita, majdnem minden országban otthonos, ahol az ember letelepült. Nem jutott el még Grönlandba, de azt már kivívta, hogy a hideg Lappföld és Alaska telepein és szegényes tanyáiban otthont szerezhetett. Minél tovább haladunk a déli meleg országok felé, annál gyakoribbá válik a szobai légy. A meleg és a piszok, ez a két legfontosabb életföltétele. Ott, ahol ez a két tényező együttjár, ami egyáltalán nem ritkaság, semmi sem áll útjába tömeges elszaporodásuknak és vidám életüknek. Aki egyszer szórakozásképpen, nyári időben Dél-Európában utazgathatott és közben olyan kisebb városokban tartózkodott, ahol a higiéne berendezései esetleg még név szerint sem ismeretesek; az jól tudhatja, mit jelent ott a légyveszedelem. Lépésről-lépésre rajokban száll fel a légy mindenféle hulladékról és szemétdombról, amit az utcán felejtettek. A házakban pedig falak, asztalok csak úgy feketéllenek a légytől. Meglehetős nemtörődömség kell ahhoz, hogy a legyektől ellepett és megfertőzött ételeket és italokat jóízűen elfogyasszuk.











A keskenyebb potroháról megismerhető nőstény légy fehér, hosszúkás petéit mindenféle rothadó anyagokra, különösképpen lótrágyára helyezi el, mert, úgylátszik, különösen alkalmas a légynyűvek tenyésztésére. Néhány óra multán már előbukkannak a nyűvek, elül hosszúra kinyúló, fehér, féregalakú, kis lények. Megfelelő táplálékon gyorsan növekednek és két vedlés után, esetleg már 4–5 nap multán, elérhetik teljes fejlettségüket. Ekkor külső bőrhártyájuk sötétbarna, gyűrűsen ráncos hordócskává keményedik, ez lesz a báb tokja. Már a tizedik napon, a petelerakástól számítva, kibujhat belőle a fiatal légy. Miután minden egyes nőstény légy 100–120 petét rakhat és legalább is déli vidékeken 12–13 nemzedék követheti egymást egy nyár folyamán; nem csodálkozhatunk azon, hogy ezek az alkalmatlan lények az ilyen vidékeken annyira elszaporodnak. Hűvösebb égtájak alatt, mint például Németországban, természetesen nem olyan gyors a szobai légy szaporodásmenete. Egyelőre itt sem jönnek a legyek zavarba, ha alkalmas tenyésztőhelyet keresnek. (...)
Hideg időjárás esetén a légy, mint a legtöbb rovar általában, lustává, kedvetlenné válik, csendben üldögél a sötét helyeken. A meleg és a világosság ellenkezőleg fokozzák mozgékonyságát és vállalkozó kedvét. Ilyenkor ide s tova cikáznak, társaikkal összetalálkoznak és ilyen alkalmakkor a hímek és nőstények néhány pillanatra süvítő zsongással egyesülnek. De még lepihenéskor sem marad a légy tétlenségben, akkor következik a tisztálkodás, a szőrös test megszabadítása az útközben reátapadt portól, szeméttől. Ilyenkor az előlábait, vagy a hátulsó lábait kinyujtva serényen dörzsölgeti egymáshoz, hogy a lábízek letisztuljanak. Ezután a fejmosás következik soron: az előlábak egymásután többször végigsöpörnek a tarkó, a szemek és a száj fölött olyan mozdulatokkal, mint mikor az ember két kézzel mosakodik. Végül aztán a szárnyait sem hanyagolja el, azokon is végighuzogatja hátulsó lábait, lekefélve az odatapadt piszokrészecskéket. „Némelykor úgylátszik, – írja Perty, – hogy a mi szobai legyünknek valami emlékezőképességféléje is van, ha ugyanezt a legyet egymásután többízben elűzzük, ijedősebbé válik, óvatosabbá lesz; ezt azonban bizony igen rövid idő alatt újra csak elfelejti.”












A szobai légy pákosztos állat, rászáll a legkülönbözőbb élelmiszereinkre. A cukortartalmú folyadékok, méz, gyümölcslevek és más effélék, láthatólag különösen ízlenek neki; de a szilárd anyagok, például a száraz kenyér és cukor sem kerülhetik el látogatását. Gyakran megfigyelhetjük, miként foglalatoskodik a légy egy darabka cukorral, hogyan igyekszik azt szívókáinak széles tapadópárnáival megérintgetni. E tapadópárnáinak belső felszínén nyálkával töltött mély árkocskák vannak. Mikor ezeket a cukor felszínéhez nyomja, a fokozottan kiválasztódó nyálka csöppecskévé összegyülve fölold egy keveset a cukorból s most már a légy a cukortartalmú nyálat magába szívja. Ugyanilyen szenvedéllyel keresi a szobalégy a bőr váladékait és meleg időben az izzadságcsöppecskéket is szívesen fölszippantja az izzadó emberi bőrről. Éppen ezzel a szenvedélyével magyarázható sokszor igen kellemetlenné váló tolakodása; gyakran ugyanarra a helyre tér vissza, amelyről csak az imént elűztük. Szúrni a szobai légy nem tud, legalább is kifejlett rovar korában semmiképpen sem tudja az embert megsérteni, más irányban azonban nagyon is veszélyessé válhat reánk nézve. A szőrszálakkal sűrűn borított légytest ugyanis mindenféle baktériumra és betegségcsirára nézve kiválóan alkalmas szállítóközegnek bizonyult. A légy valósággal sokféle baj csiráját terjeszti. Találtak már rajta tifusz- és pestisbacillusokat, koleravibriókat, gümőkórbaktériumokat és sok más hasonló veszedelmes apró lényt. Lábainak tapadópárnácskái minden lépéssel egész baktériumkultúrákat hozhatnak létre, ha a légy valami nedves ételneműn, tejhabon, kocsonyán végigsétál. Abból is komoly baj származhat, ha a szobai légy nyűvei valami módon, például tisztátalan ételek útján bejuthatnak az ember testébe. Ugyanis a bélben, vagy más belső szerveinkben hosszú ideig elélhetnek a légynyűvek és ott esetleg igen súlyos kórjelenségeket idézhetnek elő. Az ilyen betegségeket az orvostudomány légyférgesség (myiasis) néven ismeri. Redi Francesco, a híres olasz anatómus már 1684-ben írt erről és közölte, hogy gyermekek testéből eltávozó légynyűveket talált. A gyermekek, tapasztalás szerint, igen könnyen összeszedik az ilyen undorító élősdieket, de találták ezeket már felnőttekben is. Azok a légynyűvek azonban, amelyek az embert, különösen melegebb országokban megtámadhatják, nem származnak mindannyian szobai légytől. Éppen úgy lehetnek azok az alább említendő kék dongólégy, vagy akármiféle más légyféle nyűvei, ha az illető légyfaj az ember társaságában gyakrabban jelentkezik. Gyakran megtörténik az is, hogy a légynyűvek nem az orron vagy szájon át jutnak be a test belsejébe, hanem a bőrön keresztül furakodnak oda s így tolakodnak aztán mind mélyebbre-mélyebbre, közben bizony igen súlyos sérüléseket okozva akárhányszor. Az elmondottakból gondolható, hogy a bibliai Jób nyavalyája is ilyen myiasis lehetett. A szerencsétlen szenvedő gyógyulását a nyűvek kifejlődése és eltávozása magyarázza meg. Ezzel ugyanis a betegség véget ér, ha a nyűvek által okozott sebek természetes úton begyógyulnak.







Szobai legyünk társaságában majdnem mindenütt ott van a hozzá csalódásig hasonló tanyai légy (Musca corvina); ez abban különbözik, hogy nőstényének széles a homloka, hímjének pedig nem látszik homloka, mert szemei összeérnek."
A képek lelőhelye itt.

Más szemszögből:

2012. augusztus 29., szerda

Csend!


„Fejlett” korunkban a falusi élet kevés előnnyel jár. A munkahely kevés, az utazás nehézkes, a bolt drágább, s az utca már azt is tudja, mi még meg se történt. Mondjuk, lehet állatot tartani - vonyít is egész éjjel a láncravert eb - és az import légy hívatlanul is házhoz jön. Mégis mit szokás előnyként említeni? A csendet és a jó levegőt. 

Már ahol lehet.

Az utóbbi időben állandó zúgást lehet hallani a majorból, ennek elsődleges forrása a pelletgyár szárítója és porleválasztója. A kezdetben csendes üzem gépészeti fejlesztését nem kísérte a szükséges környezetvédelmi eszközök, megelőző intézkedések megvalósítása, így egyre inkább hallhatóvá vált az üzemi zaj. Működése jellemzően kétműszakos, ám az utóbbi időben nem ritka az éjszakai műszak és a hétvégi üzem sem. Annak ellenére, hogy a közeli új lakóterületen (Rajna utca, Östör sétány) egyre többen laknak, sőt a major közelében is új házak épültek, a helyzet nem javul.

A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet tartalmazza az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit, mely esetünkben a nappali időszakban (06-22 óra) 50 dB, éjjel (22-06 óra) pedig 40 dB. Az alábbi ábrán feltüntettem több – ezen a nyáron – végzett éjszakai zajmérésem eredményeit, mely mutatja, hogy az üzem zaja a lakott területen belül is határérték feletti lehet. 



















A terhelés elérheti a +6 dB-t is, mely zavartalan hangterjedés esetén azt jelenti, hogy a zajforrás és a terhelési pont közötti tényleges távolság helyett annak kétszeresére lenne szükség a határértéknek megfelelő zajterhelés eléréséhez. A távolságból adódó zajcsillapításon kívül más zajcsökkentő tényezőt figyelmen kívül hagyva, ez azt jelenti, hogy a pelletgyár ~800 m-es környezetében az üzemi zaj határérték feletti terhelést okoz.
A zajkibocsátás északi szél (ennek gyakorisága 25-30%) esetén a legzavaróbb, a hatásviselők az Östör sétány, Lővér utca, Rajna utca elején lakók. A Rajna utca üzemhez közelebbi része a már sűrűbb beépítés, a ritkább északkeleti szél és a területnek a zajforrásoktól alacsonyabb elhelyezkedése miatt kevésbé terhelt. 

A zaj hatására a hallószervben változások mehetnek, mennek végbe. A hatások a zaj erősségétől és frekvenciájától függőek. A rövid időtartamú, de nagy erősségű (140 dB felett) hang hatására szerkezeti sérülés, hallássérülés történhet. A hosszabb idejű hanghatások viszont különböző mértékben fáradó sejttevékenységhez, kóros állapothoz vezethetnek – hallásromlás léphet fel. A zaj további élettani hatásokat is kifejt az emberi szervezetre, pl. emelkedik a légzésszám, szűkülnek az erek. Már 30 dB körül felléphetnek vegetatív reakciók, különösen az alvászavarok okozhatnak problémát. Amíg egy 3 perc időtartamú 30 dB-es zaj esetében a felébredés valószínűsége 10%, addig ez 40 dB-nél 40%-ra, 50 dB-nél 65%-ra. 60 dB-nél 85%-ra, 70 dB-nél pedig 95%-ra nő. A zaj okozta vegetatív reakciók befolyásolhatják más környezeti tényezők hatásait is, és olyan együttes következményekhez vezethetnek, melynek kialakulásában láthatólag a zajnak látszólag nincs szerepe. [Walz Géza: Zaj- és rezgésvédelem.]


Bár a zajterhelés sem veszélytelen, de legalább halljuk, így tudunk róla, addig van egy másik, csendes, láthatatlan, ám sokkal veszélyesebb járuléka az üzemnek. 

A por.



Ez a por részben a láthatóan nem megfelelően üzemeltetett/méretezett porleválasztó ciklonból, részben pedig az alapanyag szárítóból származik. A ciklonok száraz, nem tapadó porok leválasztására alkalmasak. Általában 2 g/m3-nél nagyobb porterhelés esetén, nem koptató hatású 5-10 mikronnál nagyobb szemcsemérető porok leválasztására alkalmazhatók gazdaságosan. A ciklonok főként famegmunkáló gépektől elszívott forgács és nagyobb mérető fűrészpor leválasztására alkalmasak. A finomabb porok (kisebb szemcsemérető fűrészpor, csiszológépektől elszívott por) leválasztására a ciklonokat utószűrővel kell kiegészíteni. Esetünkben utószűrő nincs, így a kibocsátott por zöme biztosan a szálló por (nem ülepedő) kategóriába tartozik.


















A szálló por a levegőben szuszpendált szilárd és /vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM10) nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM2,5) alkotják a belélegezhető frakciót, ezek lejutnak a tüdő léghólyagocskákba. A PM2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből, és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, és a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős.[1]

A szállópor (Particulate matter: PM) városi lakosság egészségre gyakorolt hatásának tudományos bizonyítékai egybehangzók a világ különböző területén élők – mind a fejlett, mind a fejlődő országok- tekintetében. A hatás széles spektrumú, elsősorban a légző- és a keringési rendszert érinti, és annak hatása korcsoportonként illetve az egészségi állapot függvényében különböző mértékű lehet. Az egyes hatások bekövetkezésének kockázata az expozíció függvényében növekszik, és nincs elég bizonyíték arra, hogy létezik hatástalan küszöbkoncentráció, az egészségre gyakorolt észlelhető hatást már kiváltó koncentráció tartomány nem tér el jelentősen az átlagosan levegőben mért koncentrációtól. Epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a szálló por mind rövid, mind hosszú távon kifejti káros hatásait.

A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések száma. A levegőhigiénés index legmagasabb, „veszélyes” kategóriájában az összes halálok miatti halálozás is növekedhet. 
A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. Fontos megemlíteni, hogy a kültéri levegőben találtható szemcsék természetesen megtalálhatók a beltéri levegőben is, esetenként másfélszeresen is meghaladhatja a beltéri levegő PM tartalma a kültéri levegőjét.[2]

Közvetlen környezetünkben – és ebben magunk is érintettek vagyunk – legalább 15 légzőszervi allergiás, asztmás gyermekről tudunk. Nem állítom, hogy betegségük kialakulásának* közvetlen oka a települési porszennyezés, de az biztos, hogy az állapotukon csak ronthat.

(*A helyben felvethető okokról – érintettként – már régóta gyűjtöm az információkat, amint összedolgozom, e blogon megosztom.)


A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértéket a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szabályozza. 




Szálló por tekintetében a levegőkörnyezetre vonatkozó immissziós határérték 50 μg/m3, a technológiai kibocsátás (fapor emisszió) határértéke pedig 50 mg/m3. Az első érték (immissziós határérték) mértékének elképzeléséhez segítség: az ipari tevékenységtől, közlekedési porszennyezéstől védett, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén lévő sarródi mérőállomás környezetében a szálló por átlagos koncentrációja 20 μg/m3. Ennek a terhelésnek a 2,5-szerese a megengedett.
A második (kibocsátási határérték) érték a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha már látható a szennyezőforrás közelében a kavargó por, akkor az már biztos, hogy annak koncentrációja határérték feletti. Ha az üzemból porként távozó anyagveszteséget 1%-nak becsüljük (500 t/h termék mellett ~14 kg/h), akkor átlagos időjárási körülmények mellett és alacsony meglévő porszennyezés háttér mellett is 5-600 m-es környezetben alakulhat ki határérték feletti porkoncentráció (az általában használt transzmissziós modell szerint). A bemutatott film szerint azonban a szennyezés hatásterülete ennél jóval nagyobb is lehet, hiszen jól látható az alacsony inverziós réteg alatt messze elkúszó füst és porfelhő.


Kérdések:

1) Ez az üzem nincs eldugva. Itt dübög és okádja a port jóideje. Tett-e a helyi hivatal ez ügyben valamit, egyáltalán tud-e róla?

2) A helyi településfejlesztési koncepciók mindegyike hangsúlyos kérdésként kezelte a turizmus, idegenforgalom területét, mint lehetséges kitörési pontokat, melyeknek mára konkrét létesítményei is lettek – golfpálya, apartmanházak, kerékpárutak, új szolgáltatók. Emellett fontos célkitűzésként szerepelt új lakóházas területek kialakítása is, a Rajna utca, Östör sétány, Undi utca új házai mutatják a sikeres megvalósulást. A helyi munkahelybővülést is elsősorban az idegenforgalmi fejlesztésekhez kötődve prognosztizálták a fejlesztési koncepció készítői. Emellett persze továbbra is jelentős a növénytermesztő mezőgazdasági tevékenység és nincs kizárva az ipari jellegű tevékenységek befogadása, fejlesztése sem.
Milyen eszközökkel kíván élni a helyi testület az eltérő területhasználati módok mellett kialakuló/kialakult konfliktusok elkerülése/megszüntetése érdekében? Vizsgálják-e a készülő településszerkezeti terv módosításában a környezeti konfliktushelyzeteket? Lesz-e a tervnek környezeti hatásvizsgálata?

3) Összemérhető-e a helyi gazdaságból származó önkormányzati bevétel (ipa) az életminőség romlással?

4) Miért csak én teszek fel ilyen kérdéseket?