Bár műsorai évek óta elmaradhatatlan részei a szervezett közösségi eseményeknek, mégis kevés köszönettel szokták illetni a táncszereplések oktatóját, résztvevőjét Szalayné Helgát. Fogadd el hát tőlünk, köszönjük!
2011. december 27., kedd
2011. december 21., szerda
Képviselő-testületi ülés 2011.12.19.
Nem hivatalos beszámoló!
Három napirendi pont volt:
1.) Körjegyzőség 2011. évi beszámolója
2.) 2012. évi vízdíj megállapítása
3.) 2012. évi hulladékszállítási díj megállapítása
Három napirendi pont volt:
1.) Körjegyzőség 2011. évi beszámolója
2.) 2012. évi vízdíj megállapítása
3.) 2012. évi hulladékszállítási díj megállapítása
A kuka ürítési díjak kapcsán egyrészt meg lett említve* megemlítették**, hogy lehetőség szerint racionalizálni kell az intézményi kukák számát, mert a szelektív hulladékgyűjtő szigetek használatával csökkenthető a szemét mennyisége. Másrészt, hogy erre a lakosság figyelmét is fel kell hívni, mert akkor kisebb kukát használva csökkenthetik a háztartások költségeit.
Ennek csak egy akadálya van:
Zsira Község Önkormányzata Képviselő Testületének 4./2004. (IV.30) rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról:
8.§ (4) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra a személyenként legkevesebb 4 l/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.
Négyfős háztartásban ez heti 7 nap x 4 fő x 4 l/fő/nap = 112 l. Tehát a rendelet szerint egy átlagos háztartás csak 110-120 l-es kukában gyűjtheti a szemetét, de legalábbis annyi után kell megfizetni a szemétdíjat. Ez a probléma már többször is felmerült, a tavaszi közmeghallgatáson a szükséges módosításról is volt szó. Ha ez megtörtént, akkor én kérek elnézést, igaz a községi honlapon ennek nincs nyoma.
*önkritika
**autentikus szlengben: megemlítésre került (de ezt én már nem írom le:)
*önkritika
**autentikus szlengben: megemlítésre került (de ezt én már nem írom le:)
2011. december 14., szerda
2011. december 12., hétfő
2011. december 5., hétfő
2011. december 1., csütörtök
Útavató
Télen sem pihen a környék legaktívabb tájépítő brigádja, gyorsan segít települési környezetté varázsolni a fülesi út egyhangú oldalát:
A nemzetköziség jegyében most is jutott az osztrák szakaszra:
A nemzetköziség jegyében most is jutott az osztrák szakaszra:
2011. november 30., szerda
Képviselő-testületi ülés 2011.11.29.
Nem hivatalos tájékoztatás, csupán beszámoló!
Napirendi pontok:
1.) A 2011. évi költségvetés 3/4-ed éves beszámolója
Napirendi pontok:
1.) A 2011. évi költségvetés 3/4-ed éves beszámolója
2.) A 2012. évi költségvetés koncepciója
Megjegyzés: Biztos és végleges államháztartási információk nélkül készített előterv, még sokat változhat.
3.) Egyebek
Határozati javaslat: Zsira község Önkormányzat képviselő-testülete csatlakozik az 1224/2011.(VI. 29.) Kormány határozatban foglalt ivóvíz minőség-javítási beruházások előkészítésére és megvalósítására elnevezésű projekthez.
Háttér:
A tengerparti országok nyomására az Európai Unió szigorította az ivóvízben jelen lévő arzén határértékét. Az ott élők szervezetébe - a halakat elfogyasztva - ugyanis több arzén jut. Az uniós irányelvet hazánk is átvette. Így jelenleg egy liter ivóvíz 10 mikrogramm arzént tartalmazhat, 2009 decemberéig a határérték 30 mikrogramm/liter volt. A változás Magyarországon főként az Alföldön, illetve Baranya megyében okoz gondot, ahol helyenként az ötven mikrogrammot is eléri literenként.
Szakony környékén - Szakony, Gyalóka, Répcevis, Zsira községekben - az arzén tartalom legutóbb 2007-ben és akkor is minimális mértékben haladta meg az előírtakat. Ez azt jelenti, hogy a már említett tíz mikrogramm helyett egyszer 10,5 mikrogrammot mértek. Azóta a vízhálózati adatok szerint az arzéntartalom azóta nem lépte túl a határértéket: 5,1-8,3 mikrogramm között változott literenként.
Egy tartalék kút rendszerbe állításával adott a vízkeverés lehetősége is, így a víz arzéntartalmát még tovább tudjuk csökkenteni. Intézkedési tervünknek megfelelően negyedéves gyakorisággal végezzük az érintett települések vízhálózatán az arzén vizsgálatokat. A korábbi évek mérési eredményeiről a közelmúltban tájékoztattuk az ÁNTSZ-t - közölte Kárász Tibor, a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. üzemmérnökség vezetője.
Folyamatban lévő ügyek, tervezett beruházások, intézkedések:
- Óvoda, polgármesteri épület felújítása, energetikai fejlesztése (tető, hőszigetelés, napkollektor, fűtéskorszerűsítés). Csak pályázati támogatás esetén lehetséges, várható kiírás februárban.
- Leader III. tengely keretén belül: Zöldfelületek, parkok kialakítása, temető kerítés felújítás, ravatalozó átalakítása.
- Salamonfai kápolnánál kerékpáros pihenő építése. Napnyugat Turisztikai Egyesület keretében egységes térségi arculatként utcatáblák felszerelése (csak mint lehetőség merült fel).
- Járdák, útcsatlakozások befejezése.
- Orvosi rendelő mellett parkoló létrehozása.
- IKSzT épület befejezése, iskolaudvar burkolása, melléképületek építése.
- Sopronhorpácsra vezető mezőgazdasági út és Zsira között kerékpárút építése.
- Egységes szerkezetű rendezési terv készítése, a korábbi elmaradásokkal kiegészítve.
- Szakonyi vízműtelep (a linkelt anyagban Szakony 1-ként szerepel) megvásárlása a kiírás 50%-áért, majd bérbeadása a Sopron és Környéke Vízműnek. (A felszámolás alatt lévő Szakonyi Tsz. területén üzemel, csak önkormányzat vásárolhatja meg, fontos a biztonságos vízellátás miatt a tulajdonviszonyok rendezése. A bérleti díj bőven fedezni fogja az egyszeri kiadást.)
- Fülesi út építésének határideje december 15. 10-éves garanciával építi a Magyar Aszfalt. A beruházást hátráltatta, hogy Natura 2000 hatástanulmányt kellett készíttetni.
- Locsmándi elkerülő és a határig vezető szakaszok tekintetében a tulajdonosokkal megegyeztek, a tervek elkészültek, megvalósításuk előtt örökségvédelmi feltárást kell végezni, annak függvényében lehet kezdeni a beruházást tavasszal. A községhatár és a Zsira-Sopronhorpács mg. út közötti útszakaszt önkormányzati kezelésbe kell majd venni legalább a kötelező fenntartási időszakra.
- Jelentős adóemelés ingatlanhoz kapcsolódóan, de normálisan ápolt ingatlan és az előtte rendben lévő közterületet esetén jóval kisebb mértékű teherrel. (Kisebb polémia a hogyanról.)
2011. november 18., péntek
Füst/köd
Az elmúlt napokban-hetekben hozzászokhattunk az időjárás jelentés kötelező elemeként elhangzó szmoghelyzet tájékoztatókhoz. A hosszú ideje stabil anticiklonális meteorológiai körülmények között vészesen romlott a levegő minőségi állapota, különösen a 10 mikrométernél kisebb szemcsékből álló porterhelés tekintetében. Ennek klasszikus forrása a közúti közlekedés (diesel korom, kopási részecskék) és a háztartások szilárd tüzelőanyagú fűtése. Városi környezetben inkább az első, kistelepüléseken inkább az utóbbi felelős a légszennyezésért. Mivel ez a szennyezőanyag nem szeret gyorsan kiülepedni, így a közúti forgalommal nem terhelt, tisztább levegőjűnek gondolt falusi környezetben is számottevő szennyezést okozhat.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként Sarródon is működik automata mérőállomás, mely környezeti szempontból Zsirához hasonló körülmények között üzemel. Az utóbbi napokban ott mért porszennyezés alakulása a következő volt:
A tendencia egyértelműen emelkedő:
A szállópor (Particulate matter:PM) városi lakosság egészségre gyakorolt hatásának tudományos bizonyítékai egybehangzók a világ különböző területén élők – mind a fejlett, mind a fejlődő országok- tekintetében. A hatás széles spektrumú, elsősorban a légző- és a keringési rendszert érinti, és annak hatása korcsoportonként illetve az egészségi állapot függvényében különböző mértékű lehet. Az egyes hatások bekövetkezésének kockázata az expozíció függvényében növekszik, és nincs elég bizonyíték arra, hogy létezik hatástalan küszöbkoncentráció, az egészségre gyakorolt észlelhető hatást már kiváltó koncentráció tartomány nem tér el jelentősen az átlagosan levegőben mért koncentrációtól. Epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a szálló por mind rövid, mind hosszú távon kifejti káros hatásait.
Bár nemegyszer elhangzik a figyelmeztetés, hogy ebben a helyzetben kerülni kell a nyílttéri égetést, ez sokszor csak süket fülekre talál. Néhány kép környékünkről az utóbbi egy hétből:
Levegővédelem területén az első fokú hatósági jogkör gyakorlója a települési jegyző. A tábla jó, a módszer nem...
2011. november 12., szombat
2011. november 6., vasárnap
Irány
"A településtervezés a település hosszú távon fenntartható, célszerű és hatékony fejlesztését megalapozó, a jövőbeli cselevésekre, azok sorrendjének, idejének, módjának, különféle feltételeinek meghatározására irányuló tervezési tevékenység, amely általában települési önkormányzati döntések előkészítésére irányul."
Ma már az információ megosztása nem kerül pénzbe, ám sokszor kézzelfogható hozadéka lehet. Itt egy jó példa arra, mikor egy (kis)település nem garasoskodik a tájékoztatás terén.
Ma már az információ megosztása nem kerül pénzbe, ám sokszor kézzelfogható hozadéka lehet. Itt egy jó példa arra, mikor egy (kis)település nem garasoskodik a tájékoztatás terén.
2011. október 27., csütörtök
Útzár
Elkezdődött a fülesi út építése, egy darabig le lesz zárva.
Egy hirdetményt a várható időtartamról azért megérdemelne a projekt...
Egy hirdetményt a várható időtartamról azért megérdemelne a projekt...
2011. október 20., csütörtök
Lomtalanítás
2011. szeptember 28., szerda
A falu csendje...
http://www.vasnepe.hu/cimlapon/20110927_bepanaszoltak_a_boci_boci_tarkat
Mi lenne, ha a Fürelis is járna hozzájuk?
Mi lenne, ha a Fürelis is járna hozzájuk?
2011. szeptember 24., szombat
2011. szeptember 15., csütörtök
2011. augusztus 26., péntek
Trans Hungária Maraton
A múlt héten egy négynapos hegyikerékpár versenyen nyaraltam. Nagymaros és Tokaj között 361 km távot és 7340 m szintkülönbséget kellett legyőzni. Szép volt, jó volt, nehéz volt.
Jövőre is lesz, aki szereti a terepbringázást, az kezdjen rá készülni, kár kihagyni.
A verseny összefoglalója itt tekinthető meg.
Ahol tudtam, én is kameráztam.
Első nap:
Második nap:
Harmadik nap:
Negyedik nap:
Jövőre is lesz, aki szereti a terepbringázást, az kezdjen rá készülni, kár kihagyni.
A verseny összefoglalója itt tekinthető meg.
Ahol tudtam, én is kameráztam.
Első nap:
Második nap:
Harmadik nap:
Negyedik nap:
2011. augusztus 11., csütörtök
Süket fülek
Nem szeretek bálba járni. Zenéből az igazit kedvelem (ahol valódi zenészek, valódi hangszereken zenélnek, van még ilyen?), táncolni nem szoktam, de szívesen beszélgetek emberekkel, főleg, ha jó bor is van mellé. Ez még a silány zenét is feledteti, ha az megengedi a beszédet. Szinte nincs olyan kocsma, vendéglő, ahol ne bömbölne valamely kereskedelmi adó, netán tv csatorna, rosszabb esetben üveges tekintetű zombivá aljasítva, jobb esetben csak kiabálva beszélgetővé téve a társaságra vágyót.
Voltam már bálban, itt is, másutt is. A zene terén... hát ízlések és pofonok, nem vagyunk egyformák, de mindenütt egyformán hangos, túl hangos. Táncolni persze lehet rá, de bókolni biztosan nem, persze lehet, hogy már ez sem szokás...
Mondhatják, hogy érzékeny vagyok a zajra, lehet, nézzük az objektív tényeket:
A múlt vasárnapi bál a kézilabdapályán volt. A színpadtól kb. 30 m-re a parkolóban 83,3 dB(A) zajszintet mértem, ami azt jelenti, hogy a tánctéren 92-93 dB(A) körüli zaj lehetett. A munkahelyekre vonatkozó előírás szerint 87 dB(A) feletti zajnak nem lehet kitenni a munkavállalót, 80 dB(A) felett pedig egyéni hallásvédő eszköz viselése kötelező.
A báltól 400 m-re még mindig 46,3 db(A) zajszintet mértem, itt az éjszakai határérték egyébként 40 dB(A).
Megjegyzem, hogy a logaritmikus skála miatt 3 dB növekmény azt jelenti, hogy megkétszereződik a zajterhelés! Mindez vasárnap éjjel, 11-től hajnal 3-ig. Nem irigylem az iskola környékén lakókat, sokat nem kellett aludniuk.
Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy ne legyen bál. Legyen, a búcsú a falu ünnepe, a bál pedig ünnepélyes szakralitás levezetése, zene, tánc, iszogatás, beszélgetés. Ne hiányozzon ez utolsó, talán ez a legfontosabb.
Voltam már bálban, itt is, másutt is. A zene terén... hát ízlések és pofonok, nem vagyunk egyformák, de mindenütt egyformán hangos, túl hangos. Táncolni persze lehet rá, de bókolni biztosan nem, persze lehet, hogy már ez sem szokás...
Mondhatják, hogy érzékeny vagyok a zajra, lehet, nézzük az objektív tényeket:
A múlt vasárnapi bál a kézilabdapályán volt. A színpadtól kb. 30 m-re a parkolóban 83,3 dB(A) zajszintet mértem, ami azt jelenti, hogy a tánctéren 92-93 dB(A) körüli zaj lehetett. A munkahelyekre vonatkozó előírás szerint 87 dB(A) feletti zajnak nem lehet kitenni a munkavállalót, 80 dB(A) felett pedig egyéni hallásvédő eszköz viselése kötelező.
A báltól 400 m-re még mindig 46,3 db(A) zajszintet mértem, itt az éjszakai határérték egyébként 40 dB(A).
Megjegyzem, hogy a logaritmikus skála miatt 3 dB növekmény azt jelenti, hogy megkétszereződik a zajterhelés! Mindez vasárnap éjjel, 11-től hajnal 3-ig. Nem irigylem az iskola környékén lakókat, sokat nem kellett aludniuk.
Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy ne legyen bál. Legyen, a búcsú a falu ünnepe, a bál pedig ünnepélyes szakralitás levezetése, zene, tánc, iszogatás, beszélgetés. Ne hiányozzon ez utolsó, talán ez a legfontosabb.
2011. július 26., kedd
Roncs
Legalább két hete egy törött autó fekszik a fülesi út erdei szakaszán. "Gondos kezek" apránként hordják el a még használható alkatrészeket. Vajon lesz-e gazdája a maradéknak?
Volt gazdája, de legalábbis eltűnt...
Volt gazdája, de legalábbis eltűnt...
2011. július 12., kedd
Falunap 2011, szombat
Szombati képek, katt ide!
Aikido bemutató
Aikido bemutató
Vegyigyümi
Bízom abban, hogy a Kajárpéci Vízirevű máskor is meghatározó eleme lesz a Falunapnak. A kínálatuk alapján ismétléstől nem kell tartani.
2011. július 10., vasárnap
2011. június 14., kedd
Kétes áruk
Hasznos, egyben riasztó oldal avagy mindennapi szemetünket add meg ma is...
http://www.ketesaruk.hu/
http://www.ketesaruk.hu/
2011. június 5., vasárnap
2011. május 16., hétfő
Óvoda
Miért nem mehet a kisfiam a Zsirai Óvodába?!
Három gyermekem után szerettem volna a kicsi fiamat is a Zsirai óvodába járatni.
2011. áprilisában kisfiamat beírattam (előjegyzésbe vették), de a tervezett szeptemberi ovikezdés júniusira módosult, mivel váratlan munkalehetőség miatt május közepétől dolgozni kezdek. Felkerestem kérésemmel a Zsirai óvoda vezetőjét, de ő sajnos nem tud eleget tenni kérésemnek. A gyermekek létszáma már így is meghaladja a törvényben előírtakat! A másik óvónő nyugdíjba vonul, helyettesítése még bizonytalan …
„Beszoktatós” kiscsoportost nem vállalnak nyárra!
Elfogadható lett volna a válasz számomra, ha az intézménybe csak az illetőségi körzetből járnának gyerekek, vagy esetleg ha eltekintünk a körzettől, csak szűkebb hazánkból fogadnának gyerekeket. De ez, mint tudjuk nem így van.
Tudom, hogy vannak, akiknek ilyen esetben sem lehet nemet mondani, nekünk igen. Vajon milyen kritériumoknak nem felel meg a kisfiunk, vagy a családunk?
Nem azért vinném a kisfiamat oviba (csak délelőttről lenne szó), mert így otthon nagyobb a nyugalom, hanem DOLGOZNI megyek. Elgondolkodtam, minden ovis anyukája dolgozik? Mindegyik ovis a körzetben lakik, vagy a körzetben dolgozik az édesanyja?
Zsirán lakunk, az óvoda utcájában. A leendő kis óvodásunknak már ükszülei, dédszülei is itt laktak a faluban. Férjemmel tanulmányaink befejezése óta fizetésünk jelentős(ebb) részét adók és járulékok formájában a magyar államkasszának bocsátjuk rendelkezésére. (Vajon minden szülő így tesz?) Az önkormányzat, így az ovi finanszírozása is jórészt az állampolgárok által befizetett adóforintokból történik, ha az emlékezetünk nem csal. Az oktatási intézmények fenntartása az önkormányzatok elsődleges feladatai közé tartoznak.
Egyetértek az önkormányzat falufejlesztési terveivel, épüljenek új utcák, költözzenek ide új családok sok gyermekkel. Viszont, ha ez a cél, akkor fejlesztésre szorulnak az intézményeink is. Esetünkben az óvoda. Személyi tekintetben mindenképpen. Ilyen és ennél magasabb csoportlétszámnál ez a lépés elkerülhetetlen. Elképzelhetetlennek és egyben felháborítónak tartom, hogy a fenntartót váratlan eseményként érte a másik óvónő nyugdíjba vonulása, és helyettesítése, illetve állásának betöltése megoldhatatlan anyagi problémát jelent.
Őszinte elismeréssel adózom a községünk vezetése által felkarolt településfejlesztésnek, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a fejlődés nem lehet öncélú! Elsődleges szempontnak kell tekinteni a zsirai lakosság - egyébként sok esetben a törvények által is garantált - alapvető jogainak, és érdekeinek biztosítását. Nem csak az új utak, beépítendő területek teszik emberivé, lakhatóvá településünket, hanem az is, ha az óvoda, iskola - beleértve az étkeztetést is - megfelelő, és a lakosság széles rétegei számára elérhető. Pusztán fiskális-anyagi szempontok miatt nem lehet a gyermekek fejlődését veszélyeztetni, az óvodapedagógusok munkáját az egy óvónőre jutó extrém magas gyermekszámmal ellehetetleníteni. Ha sok gyermek jár, vagy járna az óvodába, annak örülni kéne, és hozzá kellene igazítani az óvónők létszámát.
dr. Tóthné Kőrösi Zsófia
2011. május 9., hétfő
Napnyugat Turisztikai Egyesület
Számos előzetes tárgyalás és előkészítő munka eredményeképpen 2011. március 31-én Sopronkövesden megalakult az Alpokalja-Ikva mente LEADER térség részét képező Alpokalja mikrotérség kilenc településéből és egy egyházközségéből álló Napnyugat Turisztikai Egyesület.
A szervezet célja közösségi összefogással az említett térség idegenforgalmi fejlődésének fenntartható biztosítása. Az alapító tagok kulturális, sport, oktatási, településfejlesztési, nemzetközi és egyéb gazdaságfejlesztési tevékenységek közös vállalásában állapodtak meg. Dorogi Árpád, Zsira polgármesterének javaslatára az egyesület székhelye a turisztikailag jelentős határ menti település lesz és az önkormányzat alkalmazottja látja el az egyesület adminisztratív teendőit.
Az alakuló ülésen jelenlévők Sopronkövesd község képviseletében Fülöp Zoltán polgármestert választották az egyesület elnökévé, az alelnöki pozíciót pedig a zsirai adminisztrációs központ, így Dorogi Árpád polgármester tölti be. További két elnökségi tag került megválasztásra, Répcevis települést Hollósi Péter Pál polgármester, valamint a jelenleg egyetlen egyházközség képviseletében Bros Gergely, római katolikus atya dolgozik a jövőben az egyesület eredményes működéséért.
A Napnyugat Turisztikai Egyesület rövidtávú tervei között szerepel közös pályázatok benyújtása, többek között kerékpáros pihenőhelyek kialakítására, turisztikai kiadványok és egyéb marketingeszközök beszerzésére.
Az egyesület szoros együttműködésben kíván dolgozni az Alpokalja-Ikva mente LEADER egyesület munkaszervezetével, valamint bízik abban, hogy idővel a mikrotérség további települései is csatlakoznak ezen turisztikai fejlesztéseket célzó partnerséghez.
Az egyesület szoros együttműködésben kíván dolgozni az Alpokalja-Ikva mente LEADER egyesület munkaszervezetével, valamint bízik abban, hogy idővel a mikrotérség további települései is csatlakoznak ezen turisztikai fejlesztéseket célzó partnerséghez.
2011. május 6., péntek
Érték, mérték
Valahogy jellemző a helyi viszonyokra- és ezzel nem leminősítek, egyszerűen ez van-, hogy erre a bejegyzésre vagy 10-en érdeklődtek nálam szóban, hogy miért így látom a dolgokat és miért teszem ezt nyilvánosan. Nos, aki nem ismeri a blog műfajt, annak elmondanám, hogy ez egy internetes napló, ahol arról írok nyilvánosan közzétéve vagy sem (ez az én döntésem), ami engem foglalkoztat. Bővebben itt.
Ezen kívül ha tudnám, hogy ki tudna orvosságot a gondjaimra, szívesen megkeresném személyesen, de úgy gondolom, a fentiekben leírt helyzet annyira összetett és általános probléma a gyerekekkel kapcsolatban, hogy nincs igazán gazdája, illetve nagyon is sok lenne. Egyszerűen kiírtam magamból az akkor aktuális hangulatomat és ezen felül semmi szándékom magyarázkodni többet. Akinek ez kevés, kérem, keressen meg, szívesen vállalok további beszélgetést.
Galambos Tímea
Galambos Tímea
2011. május 5., csütörtök
Egészségünkre...
Ennél jobb körülményeket nehezen lehetett volna találni ahhoz, hogy lehetőleg minél több embert sikerüljön lepermetezni. Erős északi szél, napsütés és délután három óra.
Ezeket kaptuk:
Pictor gombaölő
Biscaya rovarölő
Ezeket kaptuk:
Pictor gombaölő
Biscaya rovarölő
2011. május 2., hétfő
Mátrabérc
A Monarchikus Matrimonium és a Labour Day (korábban az Ős Arcularius ünnepe) közötti rövid pihenőt kihasználva, futottam egy jót a Mátrában:
2011. április 22., péntek
Fattyak
Szerettem volna, ha a mára kopárrá alakított Lővér utca visszanyerné egykori lővereki jellegét, ám elképzelésemet heves lakossági ellenállás kísérte. Bár az önkormányzat biztosította volna a héten beszerzett nemes diófák legalább annyira méltó elhelyezését, mint az egykori popikon, Mozart korpuszának, én inkább az eredeti szándékomnak - miszerint a házak előtt legyen fa - próbáltam megfelelni. Szerencsére találtam ehhez partnereket is, így egy-egy csemetét befogadott a Tóth, a Szalay, a Takács, a Bálint és a Nagy család. Végül eredeti helyére fa nem került, ám idővel mégis zöldebb lesz az utcánk.
A Föld Napján
Ma van a Föld Napja, aktuális kép az eseményhez:
Ez a kupac már éppen Ausztriában landolt, de hazai termésű cementeszsákok alkotják. Én még emlékszem a 90-es évek közepén az osztrák boltokban kirakott "Ne lopj magyar!" feliratokra, kezdhetünk hozzászokni a Ne itt szemetelj magyar! táblákhoz. Valaki már seggbe rúghatná ezt a randalírozó kőművesbrigádot, kik rendre a konyhaasztal alá szarnak...
Ez a kupac már éppen Ausztriában landolt, de hazai termésű cementeszsákok alkotják. Én még emlékszem a 90-es évek közepén az osztrák boltokban kirakott "Ne lopj magyar!" feliratokra, kezdhetünk hozzászokni a Ne itt szemetelj magyar! táblákhoz. Valaki már seggbe rúghatná ezt a randalírozó kőművesbrigádot, kik rendre a konyhaasztal alá szarnak...
2011. április 20., szerda
Konkurencia?
Úgy tűnik, hogy golfnagyhatalom lesz a térség:
http://swrconsulting.hu/wp-content/uploads/2010/09/fertod_golf_0914_.pdf
Bár a linkelt anyag szerint nem lehet túl jó biznisz:
"Jelenleg magyarországon 13 db golfpálya
üzemel, melyet a statisztikák szerint 2509 fő
használ."
http://swrconsulting.hu/wp-content/uploads/2010/09/fertod_golf_0914_.pdf
Bár a linkelt anyag szerint nem lehet túl jó biznisz:
"Jelenleg magyarországon 13 db golfpálya
üzemel, melyet a statisztikák szerint 2509 fő
használ."
2011. április 18., hétfő
Hangulatjelentés
Hagytam ülepedni a dolgokat, ami megmaradt, az a közmeghallgatás szubjektív nézőpontból:
Közügyekről
Miért kell megosztani a helyi közérdekű információkat?
Egyrészt mert törvény írja elő, így jogos elvárás. Másrészt a helyi önkormányzásba benne foglaltatik, hogy az önkormányzat döntéseiről, a döntéshozatal folyamatáról a polgárok tájékozódhassanak. A KÖZ ügyében a KÖZ érdeke így kívánja. Ez tekinthető egyfajta kontrollnak is, de leginkább bizalmi kérdés. Én választom a képviselőket, mert megbízom bennük, ők tájékoztatnak, hogy valóban rászolgáltak a bizalomra és az érdekeimet képviselik.
Miért is fontos a polgárok közügyekbe történő bevonása?
A polgárok valódi partnerként való kezelése arra ösztönöz, hogy a helyi lakosság időt és energiát fordítson a közügyekre. A helyben felhalmozott szakértelem, gyakorlat értékes, ingyen felhasználható társadalmi tőke, ezt nem kihasználni pazarlás, hanyagság. Számtalan szakma képviselője él településünkön, akik szívesen adnák tudásukat a falu fejlesztéséhez, de akár csak a hétköznapi működtetéséhez is. A tájékoztatás, a konzultáció és aktív részvétel jobb alapokat adnak a helyi tervezéshez, stratégiákhoz, egyben elősegíti ezek végrehajtását is, hiszen azok kidolgozásában az abban érintettek is részt vettek.
A részvétel lehetőséget ad a polgároknak, arra, hogy megismerjék a terveket, fejlesztési elképzeléseket, kifejezzék véleményüket és hozzájáruljanak a döntéshozatalhoz, mindez az önkormányzat nagyobb elfogadottságát eredményezi. Ha az önkormányzat nyitott, az megbízhatóbbá teszi a választópolgár számára.
A tájékoztatás, a konzultáció és az aktív részvétel az önkormányzatot átláthatóbbá, felelősebbé és elszámoltathatóbbá teszi. Mindez erősebb demokráciához vezet.
Nem szükséges, nem is várható el, hogy minden döntést az állampolgárokkal közösen, aktív részvétel alapján hozzon meg az önkormányzat (ahogy itt mondták: nem tehetünk minden rendelet mellé népszavazást), hiszen akkor már a kormányzás terhét is átruházhatná a tágabb közösségre. De meg kell ezt tennie a település jövőjét érintő stratégiai tervezések folyamataiban (pl. településrendezés), pályázatok, projektek előkészítése (pl. közösségi tér, idegenforgalmi fejlesztés) során és persze azon rendeletek, intézkedések megalkotásában, melyek a lakosság nagy részét és nagymértékben érintik vagy végrehajtásukhoz aktív lakossági részvétel szükséges.
Nagyon egyszerűen fogalmazva: az önkormányzati választásokon nem arra szavaztunk, hogy a testület négy évig helyettünk döntsön, hanem arról, hogy kiket bízunk meg érdekeink képviseletével, mely képviselet csak folyamatos és interaktív kapcsolat mellett értelmezhető.
Ezzel szemben:
A közérdekű információk közreadása nagyjából kimerül a testületi ülésekre történő meghívók hirdetőtáblán való kifüggesztésével, a közszolgáltatási díjaknak a helyi újságban való közzétételével és az évenkénti közmeghallgatás intézményével. A kötelezően kifüggesztendő hirdetmények (pl. az egyes hatósági eljárásokban közzéteendő információkról – hatásvizsgálat, településszerkezeti terv, hulladékkezelési engedélyezés, stb.) az önkormányzat belső tábláján kapnak helyet. Tehát a kötelező rész megvalósul, hiszen ki van rakva, ám mennyiben életszerű, hogy a polgárok hetente benéznek, hogy van-e valami érdekes?
A települési honlapon kevés az érdemi információ, lényegtelen és elavult adatokat is tartalmaz. Érthetetlen számomra az a hivatkozás, hogy nincs rá pénz és nincs rá munkaerő, hogy a fontos megismerni valókat feltegyék. Gyors becsléssel évente van 6-7 testületi ülés és 1 közmeghallgatás, ehhez tartozik kb. ugyanennyi előterjesztés, jegyzőkönyv. Hozzájön még néhány új rendelet vagy módosítás, ez évente kb. 20-25 dokumentum, melyek számítógépen készülnek, elektronikus formában léteznek. Tegyük hozzá még a pályázatokat, szerződéseket, terveket, intézményi iratokat, legyen az egész összesen 50 dokumentum, kéthavonta 8-10 db. Ennyit kell feltölteni a kész honlapra, ami mondjuk 3 kattintás. Nem tudom, hogy érdemes-e beárazni ezt a munkát, inkább mutatok néhány hasonló kistelepülési honlapot: Pereszteg, Csór.
A testületi ülések meghívóit a szervezeti és működési szabályzat szerint legalább az ülést megelőző ötödik napon kell kézbesíteni, kifüggeszteni, rendkívüli esetben ettől el lehet térni, ha az ülésről a testület valamennyi tagja értesíthető. Sok esetben a meghívót csak 1-2 nappal az ülés előtt helyezik ki – az idézett szakasz értelmében ez nem is sérti az szmsz-t -, így nehezen lehet megoldani (legalábbis részemről) az ottlétet.
Az évenkénti közmeghallgatás/lakossági fórum nagyon kevés, főleg itt, ahol azért folyamatosan zajlanak fejlesztések, fejlesztési tárgyalások. Persze itt van némi tájékoztatás, lehet kérdezni is, de ez semmiképpen nem tekinthető valamiféle közös településfejlesztési munkának, inkább csak a közmeghallgatás intézményének kötelező megtartásának.
A helyi újságot a polgármester ritkán veszi igénybe közügybéli tájékoztatásra, a tájékoztatás ekkor is felszínes, kevésbé objektív, olykor személyeskedő (pl. focipálya ügy).
S ami legszomorúbb, a helyi kezdeményezések sokszor a teljes érdektelenség falába ütköznek. Így volt akkor is, mikor az óvodával kapcsolatban, mint szülők (szép számban) kezdeményeztünk egy közös fenntartó/pedagógus/szülő konzultációt, a polgármester előbb írt levelet ennek szükségtelenségéről, mintsem, hogy megkapta volna a konzultációra való meghívót. De volt már felvetés a helyi sporttámogatás rendszerének átdolgozására vagy a falunappal kapcsolatban is, hiába.
Hadd idézzek ide az állampolgárok közösségi magatartásával kapcsolatos mai álláspontot (már csak azért is, mert az általános iskolában kompetencia alapú képzés folyik):
„A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt közügyekben.”
Végül két példa arról, hogy van igény a tájékoztatásra:
A tavalyi önkormányzati választás volt az első, mikor képviselőjelöltek részletes, írott és interneten nyilvános programot készítettek, rámutatva a hiányosságokra, konkrét intézkedéseket javasolva. Az eredmény: a kampányidőszakban 1.300 feletti oldalletöltés, utána pedig példátlan választási aktivitás, megmozdult a közélet.
Az idei közmeghallgatásról készített beszámolómat az interneten 50-nél többször tekintették meg, vessük össze ezt a számot az alkalmanként minden postaládába bedobott (kb. 150 példány) helyi újsággal.
Vajon tényleg nincs igény a tájékoztatásra, tájékozódásra?
Hangulatról:
Több dolog hatott rám nyomasztólag a közmeghallgatás alatt, után:
- Érezhető volt, hogy a megjelentek nem csekély része egyáltalán nem értette, hogy a közügyek kapcsán miről is beszélek. Sajnos ők egy olyan rendszerben szocializálódtak, mikor a nyitottság/nyilvánosság nem volt, nem lehetett téma, megszokták helyettük történő intézkedési gyakorlatot, helyi ügyek terén csak a felszín érdekes számukra. Talán még a lakossági fórum intézményével sincsenek tisztában, hiszen volt, aki javasolta, hogy ne itt kérdezzek, hanem menjek be inkább az önkormányzathoz…
- Kevesen voltak itt. Nem jöttek el azok, akik a kocsmában tudnak hőbörögni, de nyilvánosan nem vállalják a véleményüket és nem jöttek el azok sem, akik vállalják és el is tudják mondani, de már leszoktak erről…
- Nem jó az sem, ha egy probléma, feladat kapcsán egyből a miért nem lehet érvek jönnek elő, a hogyan oldjuk meg helyett…
- Nem jó, hogy ha kritika éri a testületet, az önkormányzati intézményeket, azt kapásból egzisztenciális támadásként élik meg az érintettek…
- Nem jó, ha egy polgármester hivatalos minőségében személyeskedik, ilyenkor a közösséget és nem magát kell képviselnie…
Hogy ez utóbbi érthető legyen:
A közmeghallgatás lakossági fórum részén kérdést kapott a Polgármester Úr, hogy igaz-e hogy mentek az önkormányzat felé feljelentések, panaszok és hogy mit lehet ezekről tudni.
E körben a polgármester ismertette a hatósági kötelezésből elbontott buszmegálló esetét, elismerte, hogy valóban engedély nélkül épült, bírságot is kellett emiatt fizetni, melyet jobb célokra is fel lehetett volna használni. PM szomorúnak tartja, hogy vannak olyan állampolgárok, akik lebontatnak egy buszmegállót, akinek hiányzik, az köszönje meg az érintettnek, kit név szerint említett.
(Itt megjegyzem, hogy az ügy részleteit nem ismerem, a helyi újságban és a Kisalföldben megjelent írásokat olvastam és rendkívül egyoldali képet mutattak, anélkül, hogy az ellenérdekelt fél véleménye megjelent volna.)
Ugyanitt tett említést arról is, hogy polgármesterként és cégvezetőként is feljelentették (vegyszerhasználat, kavicsbányászat, építési telek értékesítés kapcsán), a feljelentések érdemi szerzője jelen van a közmeghallgatáson, aki ezt választási fogásként tervelte ki. Ott nyolc olyan ember volt jelen, akik kapcsán egyáltalán felmerülhetett a választási fogás kifejezés, nyilván ennél jóval szűkebb körre akart utalni. Ez is személyeskedés, de rosszabb, mint az előző, nem konkrét, csak sejtető, lejárató. Tájékoztatásnak elég késői, kampánynak viszont meglehetősen korai.
Addig is biztatom az együttműködésre!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)