Az év első szemétszállítása furcsán alakult, két cég, kettő kukásautóval rohamozott, eltakarítva a múlt év ünnepi termését. Majd kaptunk egy értesítést, hogy idén már a STKH Kft. szállítja el a háztartási szemetet. Ehhez képest jött a régi szolgáltató és elvitte a szemetet. Mi van?
Mivel hivatalos információ - pedig kötelezően igénybe veendő közszolgáltatásról van szó - sehol sem érhető el, ezért beletúrtam az internet feneketlen bugyraiba (ne feledd a gugli a barátod:):
A Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2005. április 28. napján alakult meg azzal a céllal, hogy a térségben komplex hulladékgazdálkodási rendszert hozzon létre és működtessen. A Társulás működését a több alkalommal módosított Társulási Megállapodás és Alapító Okirat szabályozza. A legutóbbi módosítás 2010. novemberében történt, amely módosítást a 39 társult település képviselőtestülete minősített többséggel jóváhagyta.
A Társulás sikeresen pályázott a „Sopron térségi települési szilárdhulladék -lerakók rekultivációja I. ütem” című pályázatával. A közbeszerzési eljárás eredményeként kiválasztott kivitelező cég végezheti el a rekultivációs kiviteli munkákat az alábbi helyszíneken: Fertőd A, Fertőd B, Fertőd C, Fertőd E, Fertőendréd, Fertőújlak, Kapuvár, Nagycenk, Pusztacsalád, Répceszemere, Sarród, Sopron (Harkai út), Sopronkövesd.
A Társulási Tanács 2010. január 25. napján megtartott ülésén döntött a Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer Projekt Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányában szereplő „B” változat megvalósításáról. Ennek keretében Cséren hulladékkezelő központ és hulladéklerakó épül, Sopronban szelektív központot, Fertőendréden pedig átrakó-állomást létesítenek, valamint beszerzik a működtetéshez szükséges logisztikai eszközöket.
A projekt összköltsége: 6.237.397.107,- forint. A Kohéziós Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése a projekt megvalósításához 4.395.428.879,- forintot társfinanszírozásban biztosítja. Az önrész biztosítására a hatályos társulási megállapodás szerint a Társulás 2 Milliárd forint értékű kötvényt bocsát ki akként, hogy lakosság arányosan készfizető kezességvállalás áll fenn az önkormányzatok részéről. A Zsirára jutó önrész 15.571.251,- Ft, melyre Sopron városa vállalt készfizető kezességet. (forrás)
A Társulási Megállapodást utoljára 2010-ben módosították. A hatályos megállapodásban a tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a társulás működési területén egy közszolgáltató lássa el a hulladékgazdálkodási feladatokat. Ennek érdekében megvásárolták az STKH Kft.-t. Azon tagok, melyek hosszútávú közszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek kötelezettséget vállaltak arra, hogy legkésőbb 2012. december 31. napjáig e szerződéseiket felmondják, amennyiben jelenlegi közszolgáltatójuk nem az STKH Kft. Ezen tagok kötelezettséget vállaltak arra is, hogy amennyiben a szerződésüket felmondani nem tudják, úgy a szerződések érvénytelenségének megállapítását peres úton fogják kezdeményezni a fenti határidő figyelembevételével. (forrás)
Összefoglalva:
1.) Zsira Község Önkormányzata egy hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás tagjaként tulajdonosa a társulás hulladékszállítási közszolgáltatást biztosító gazdasági társaságának.
2.) Az Önkormányzat vállalta, hogy 2013-tól a hulladékszállítási közszolgáltatást a társaság tulajdonában álló vállalkozással végezteti.
3.) A szemetet a Rekultív Kft. szállítja.
Tényleg, most mi van?
Végezetül:
Szégyenteljes, hogy a hulladékgazdálkodási projektről érdemi információk nem érhetők el. A nem kevés adófizetői pénzből finanszírozott beruházás honlapja gyakorlatilag üres. A társulási megállapodás tartalma közérdekű információ, ennek ellenére a tagok önkormányzati honlapjain is elérhetetlen, legfeljebb az látható, hogy zárt vagy rendkívüli üléseken tárgyalták. Mégis, mitől félnek az állampolgárok által felhatalmazottak? Vagy nem vagyunk elég érettek hozzá?
Frissítés (2013.01.10. délelőtt)
A Kisalföld is foglalkozik a témával, katt!
Volt itt már egy önkormányzati társulással, Phare-támogatással tervezett kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer. Ott is már a megvalósításnál széthúztak a partnerek, így lett a gazdaságilag is működtethető egy lerakóból kettő (Kőszeg és Tormásliget), majd az utóbbit - szintén a szemétdíjon való huzakodás okán - hagyták becsődölni.Először Szakony Önkormányzata lépett, eladva a tulajdonában lévő, a hulladékkezelő telepnek helyt adó ingatlant (a földterületet), majd a kiherélt lerakót a társult önkormányzatok (a létesítményeket) szintén értékesítették.
Pontosabban, miután a Rekultív Kft. megszerezte a földtulajdont, nettó 14 millió forint/év körüli földhasználati díjat vetett ki a hulladékkezelő felé, illetve ajánlatot tett a létesítmény térítésmentes átvételére, ha megkapja hozzá a társulás területén a közszolgáltatást. Az így kiherélt, 230 millió forintból létrehozott projekttől aztán persze mindenki szabadulni igyekezett. Azóta ezt a létesítményt a Rekultív Kft. üzemelteti.
Egy biztos, hosszú távon sehol nem lesz olcsó a hulladékszállítási díj. A háztartások úgy csökkenthetik ezen kiadásaikat, ha élnek a közszolgáltató által biztosított szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekkel és csak a már nem hasznosítható hulladékaikat rakják a kukába. Erre a hulladékra már idén is hulladéklerakási járulékot kell fizetni (most 3.000 Ft/t, ami 2016-ra 12.000 Ft/t lesz), melyet nyilván a szemétdíjban érvényesíteni fog a közszolgáltató. Tehát kell egy hatékony, széles körű szelektivitást biztosító hulladékgazdálkodási rendszerben működő közszolgáltató és kell a szelektív gyűjtésben közreműködő háztartás, aki lehetőségei szerint élhet a gyűjtési lehetőségekkel. A jelenlegi feltételek mellett ennek Zsirán erős korlátai vannak, részint a helyi hulladékszállítási rendelet, részint a közszolgáltató hozzáállása okán.
Frissítés (2013.01.10. délelőtt)
A Kisalföld is foglalkozik a témával, katt!
Volt itt már egy önkormányzati társulással, Phare-támogatással tervezett kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer. Ott is már a megvalósításnál széthúztak a partnerek, így lett a gazdaságilag is működtethető egy lerakóból kettő (Kőszeg és Tormásliget), majd az utóbbit - szintén a szemétdíjon való huzakodás okán - hagyták becsődölni.
Pontosabban, miután a Rekultív Kft. megszerezte a földtulajdont, nettó 14 millió forint/év körüli földhasználati díjat vetett ki a hulladékkezelő felé, illetve ajánlatot tett a létesítmény térítésmentes átvételére, ha megkapja hozzá a társulás területén a közszolgáltatást. Az így kiherélt, 230 millió forintból létrehozott projekttől aztán persze mindenki szabadulni igyekezett. Azóta ezt a létesítményt a Rekultív Kft. üzemelteti.
Egy biztos, hosszú távon sehol nem lesz olcsó a hulladékszállítási díj. A háztartások úgy csökkenthetik ezen kiadásaikat, ha élnek a közszolgáltató által biztosított szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekkel és csak a már nem hasznosítható hulladékaikat rakják a kukába. Erre a hulladékra már idén is hulladéklerakási járulékot kell fizetni (most 3.000 Ft/t, ami 2016-ra 12.000 Ft/t lesz), melyet nyilván a szemétdíjban érvényesíteni fog a közszolgáltató. Tehát kell egy hatékony, széles körű szelektivitást biztosító hulladékgazdálkodási rendszerben működő közszolgáltató és kell a szelektív gyűjtésben közreműködő háztartás, aki lehetőségei szerint élhet a gyűjtési lehetőségekkel. A jelenlegi feltételek mellett ennek Zsirán erős korlátai vannak, részint a helyi hulladékszállítási rendelet, részint a közszolgáltató hozzáállása okán.
Frissítés (2013.01.10. délután)
A Kisalföld online interjút szervezett a társulás elnökével, Mágel Ágosttal, melyre én is megfogalmaztam néhány kérdést. Sajnos az elnök visszakozott. Az indoklást olvasva levonom a konzekvenciát: egyik kopó, másik eb.
A TV2 riportja itt nézhető meg, katt!
A Kisalföld online interjút szervezett a társulás elnökével, Mágel Ágosttal, melyre én is megfogalmaztam néhány kérdést. Sajnos az elnök visszakozott. Az indoklást olvasva levonom a konzekvenciát: egyik kopó, másik eb.
A TV2 riportja itt nézhető meg, katt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése