2013. december 17., kedd

Porhintés

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 1711-3/5/2013.I. iktatószámú határozatában négy helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetését engedélyezte a GSD Agrárprodukt Kft. zsirai pelletgyárában. Az engedélyezés kapcsán az üzemeltető megbízásából két alkalommal végzett emissziómérést a Blautech Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. 2013. április 29-én az alapanyag szárítási vonalára telepített porleválasztó multiciklon három légkidobó kürtőjét (P1, P2, P3 légszennyező pontforrás), míg július 10-én a leszárított alapanyag feldolgozó soron működő porleválasztó légkidobóját (P4 pontforrás) vizsgálták, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és szilárd anyag légszennyezőkre.

A technológiára érvényes légszennyező anyag kibocsátási határértékeket a 4/2011. VM rendelet határozza meg. Szilárd anyag (por) esetében a rendelet 6. mellékletének 2.1.1 táblázatát kell figyelembe venni. 
A kibocsátási határérték tömegáramhoz kötött, 0,5 kg/óra porkibocsátás felett kell alkalmazni, ebben az esetben értéke 150 mg/m3.

A mérések eredményei: 
(légszennyező forrás/mért koncentráció/tömegáram)

P1 / 610  (mg/m3) / 0,47 (kg/h)

P2 / 859  (mg/m3) / 0,42 (kg/h)

P3 / 759  (mg/m3) / 0,37 (kg/h)

P4 / 2,82 (mg/m3) / 0,02 (kg/h)


A vizsgálati jegyzőkönyvek és szakértői vélemények szerint a mérések közben üzemzavar vagy más mérést befolyásoló tényező nem merült fel. A Megbízó nyilatkozata szerint, normál üzemmenetenként meghatározott módon kb. 2 tonna pellet gyártását végezték óránként. A fenti emissziómérések között üzem leállás és a P4 pontforrás kialakítása zajlott.

A levegőtisztaság-védelmi engedélykérelemhez készített szakértői vélemény szerint az üzemi porkibocsátás hatásterülete 163 m, azaz a pontforrások mértani közepétől mérve ebben a távolságban számított porkoncentráció már nem éri a légszennyezettségi határérték 10%-át (ez 20 mikrogramm/m3). 

A kérelem szerint az üzemi termelés jelenleg 1000 t/év, melyet 8-10000 t/év nagyságra terveznek bővíteni.


Vizsgálati körülmények:


 Egészségügyi hatások:

"a szálló por köbméterenkénti koncentrációjának minden 5 mikrogrammnyi emelkedésével 7 százalékkal nő a kockázata annak, hogy valaki meghal a légszennyezettség következtében" (forrás)

 "a terhesség utolsó 2 hónapjában észlelt magasabb (>40ug/m3) átlagos heti PM10 expozíció, illetve a 10 ug/m3-nál magasabb SO2 szennyezettség - esetenként statisztikailag szignifikáns mértékben is – fokozta az alacsony születési súly kockázatát" (forrás)

2013. november 24., vasárnap

Kukák III.

2003 óta kísérem figyelemmel a Sopron térségére tervezett hulladék-gazdálkodási rendszer alakulását, részint szakmai okokból, részint pedig érintett lakosként. A korai előkészítő szakaszban munkám kapcsán több szakmai anyaghoz is hozzáférhettem, később az információk elapadtak, leginkább csak politikai színezetű botrányok kapcsán lehetett arról hallani, hogy valami készül. Aztán az idei év első hulladékszállító napján hirtelen kettő kukásautó is megjelent, az egyik a megszokott Rekultív Kft., a másik pedig az STKH Kft. felirattal. Aztán kaptunk egy értesítőt, hogy ezentúl már a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás hulladékszállító cége, a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. fogja a kukákat üríteni. Majd minden ment a megszokott módján, s továbbra is a régi szolgáltató jött és jön ma is.

Ezek után próbáltam a dolgok mélyére ásni, de azt kellett tapasztalnom, hogy szinte semmi érdemleges információ nem érhető el sem a Társulásról, sem pedig a térségi hulladékgazdálkodási rendszerről, holott közpénzből finanszírozott projektről és közfeladat ellátásáról van szó, ennek okán pedig nyilvánossá teendő közérdekű adatokról, információkról. 

Aztán egy "véletlenül" az interneten elérhető önkormányzati előterjesztésben az alábbi érdekességet találtam:

A Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (mely Társulásnak Zsira Község is tagja), 5/2010. (VIII.02.) TT sz. határozatában fogadta el a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Alapító Okiratának és Társulási Megállapodásának módosítását. A Társulási Megállapodás VI. Díjpolitika fejezetében a tagok az alábbi kötelezettséget vállalták:

„Az alapító, illetve társult tagok a környezet védelme érdekében közigazgatási területükön vállalják, hogy háztartásonként legalább egy 110 literes kukaedény heti egy alkalommal történő elszállítását rendeletben kötelezően előírják.”

Mit is jelent ez? 


"2013 januárjától Győr-Moson-Sopron megye 39 településén új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetését kezdte meg az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. Az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. több évtizedes múltra visszatekintő cég, fő profilja a kommunális hulladékgyűjtés, a 39 társult település önkormányzatának tulajdonában áll.

A változás lényege az új, háromedényes szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, illetve a rendszer korszerűsítése (hulladékkezelő központ létrehozása, hulladékudvarok létesítése, hatékonyabb szelektív begyűjtés és válogatás .

Az új, háromedényes rendszer lényege, hogy a vegyes hulladékgyűjtés mellett a kertvárosi és a családi házas övezetekben bevezetésre került a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. A tömbházas övezetekben, illetve a nagyobb településeken (Sopronban, Kapuváron, Fertőszentmiklóson és Nagycenken) emellett megmaradt, illetve további 114 gyűjtőszigettel bővült a gyűjtőpontos rendszer. További hat, 1000 főnél nagyobb, általában turisztikai jelentőségű településen vegyes rendszer működik, ezeken a településeken az ott élők számára a házhoz menő hulladékgyűjtés kínál lehetőséget a szelektív gyűjtésre, a turisták számára viszont megmaradtak a gyűjtőszigetek (Petőháza, Vitnyéd, Sarród, Hegykő, Fertőd, Sopronkövesd). Így már minden településen lehetőség nyílik a szelektív gyűjtésre. A maradék hulladék gyűjtése ezután is a korábban használatos szürke kukákba történik." (forrás)

A Társulás hivatalos oldalán sajnos a tervezett szelektív hulladék begyűjtési hányadról információ nem érhető el, de az ismert, hogy a projekt előkészítése során 25% körüli mennyiségi csökkenéssel számoltak. Tehát a hulladékgazdálkodási rendszer működtetése során a hulladéklerakóra szállítandó (nem hasznosítható) hulladék mennyisége a jelenlegi negyedével kevesebb lesz. Vehetjük úgy is, hogy az átlagháztartás az eddigi 110 literes kuka helyett - ha él a rendszerbe épített szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekkel - elég lesz, ha 80 literes edényt használ a továbbiakban. Ez természetesen az egész projekt területére vett átlagos érték, melytől az egyes háztartások jelentős mértékben eltérhetnek. Viszont az idézett passzus szerint hiába lesz környezettudatos a polgár, 110 literesnél kisebb kukát akkor sem használhat.

Akkor meg minek az új hulladékgyűjtési rendszer? Ráadásul a fenti megkötés a vonatkozó jogi kereteknek is ellentmond, ezért levélben fordultam a szemétszállítási díjak jóváhagyásában illetékes Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz és az önkormányzati társulás törvényességét felügyelő Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz. 

Válaszok:

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: (...) "a Társulás és azok önkormányzatai kötelesek a háztartások számára minimum két különböző edényméretet biztosítani akként, hogy a választható gyűjtőedény mérete igazodjon a vegyes hulladék fajlagos mennyiségéhez, az ingatlant használók számához, ürítési és elszállítási gyakorisághoz. A Hivatal rendelkezésére álló információ alapján a Társulási Megállapodásban megfogalmazottak ennek nem felelnek meg" (...)

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal: (...) "Felhívtam továbbá a társulási tanács elnökét a hulladéktörvény 34.§-ára, illetve a kormányrendelet 6.§-ára tekintettel a közszolgáltatási szerződés (törvényességi) felülvizsgálatára."


Tehát az illetékes felettes közigazgatási szervek egyrészt megállapították a Társulás díjpolitikájának megalapozatlanságát, másrészt annak felülvizsgálatára kötelezték őket!


Az eredmény:



Nemrég a Társulás az alábbi módosítási javaslattal fordult a tagok felé:

(...) "A település hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008 (III. 28.) számú Korm. rendelet rendelkezéseire és a hatályos önkormányzati rendeletekben foglaltakra, valamint jelen megállapodás rendelkezéseire kell figyelemmel lenni. A díjmegállapodásnak ki terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének és a díjfizetési feltételeknek, illetve módoknak a megállapítására. A Tagok jelen megállapodásban kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósulását követő közszolgáltatás igénybevételéhez - az európai uniós követelményrendszerre és a fokozatosság elvére figyelemmel, továbbá a társulás által érintett települések lakosságának arányos teherviselése érdekében -  a fentiek figyelembe vételével egységes díjpolitikai elveket dolgoznak ki, legalább heti egyszeri ürítés vállalása mellett, és ezen elvek alapján kerül sor az egységes közszolgáltatási díjtarifa megállapítására. 
Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy - lehetőség szerint - az üzemeltető cég által javasolt és a Társulási Tanács által elfogadott díjat hatósági jogkörükben rendeletbe foglalják. Amennyiben az egyes tagi önkormányzatok az egységes közszolgáltatási díjtarifától eltérő díjakat kívánnak bevezetni, úgy a különbözetet az adott önkormányzat költségvetésének terhére kell biztosítaniuk.

Az alapító, illetve társult tagok a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében vállalják, hogy a közszolgáltató útján az ingatlantulajdonosok számára 110 literes, 500 literes, illetve 1000 literes űrmértékű gyűjtőedények közül választási lehetőséget biztosítanak." (...)


Komolyan, ez meg mi? Végtelen önteltség, határtalan cinizmus, szakmai hozzá nem értés, vagy mi a túró?


Hogy kis színes is legyen a végére, a következő képeken a zsirai általános iskolások nyernek éppen versenyt, amit a Hulladékgazdálkodási Társulás szervezett a szelektív hulladékgyűjtésről:





2013. november 23., szombat

Tánciskola 2013

A Triola Művészpalántákért és Oktatóikért Alapítvány 2002-ben jött létre azzal a céllal, hogy olyan művészeti iskola működését segítse, amely széles körben képes megismertetni és megszerettetni a különböző művészeti ágakat. 
A Zsirai Általános Iskola végzőseinek már évek óta tartanak társastánc- és illemtan képzéseket. Az idei projektzárót november 22-én tartották meg a kultúrházban. A rendezvényen bemutatkoztak a Triola táncosai, majd a nyolcadikosok adtak számot a tanultakról. A táncok után a szervezők kiállításon mutatták be a tehetséges gyerekek alkotásait.






















2013. november 18., hétfő

Testületi ülés 2013.11.06.

Napirendi pontok:

I. 2013. 1-3. negyedévi költségvetési beszámoló: 
Főösszegek: bevétel 72 MFt, kiadás 200 MFt.

II. 2014. évi költségvetési koncepció:
Kevés a tervezéshez szükséges központi költségvetési információ, ezért inkább csak elveket tartalmaz.
Pályázati fejlesztési lehetőségek valószínűleg lesznek, de az önrész előterjesztése bizonytalan (pl. utas pályázat a falun átvezető út felújítására). Hitelt felvenni gyakorlatilag nem lehet. 

III. Döntést, tájékoztatást igénylő ügyek:
Önkormányzati lakás bérleti kérelem.
Önkormányzati lakások bérleti feltételeinek generális szabályozása.
Védőnői szolgáltatás jövő évre vonatkozó költségigényei.
Övezeti besorolás változtatási kérelem (250-300 m2-es üdülőtelkek kialakítása és egyedi építésű nyaralóépületek építése - kb. 20 db. - a 031/25 hrsz.-on).
Hulladékszállítás kedvezményes díja. A szolgáltató tájékoztatása szerint akkor lehetséges, ha a jogosult 70 év feletti és a kukát ténylegesen lecseréli 60 l-esre.
Közműfejlesztési hozájárulások díjainak aktualizálása.
Ingatlanadó módosítása az ingatlan és környezetének rendezettségének függvényében. (az elhanyagolt, gondozatlan ingatlanok ingatlanadójának jelentős növelése)
Közterületi parkolás (3,5 t feletti járművek esetében) korlátozása és díjhoz kötése.
Közmunkás létszám bővítése.
Buszvárók építése.
Nyugdíjas találkozó időpontja.
Iparűzési adótartozók közzététele.

2013. október 24., csütörtök

Történelem

Régi adósságom ez a film, amit még 2010-ben vettem fel, a Határmente Egyesület (s leginkább Balla Gergely) által szervezett 56-os megemlékezésen:





Az ünnepély utáni emléktúra:


2013. október 1., kedd

Elgurult

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján találtam:















Kedvezményezett neve: HungaroJet Ipari és Szolgáltató Kft.
Projekt címe: Ultra nagynyomású vízsugaras gumiabroncs-őrlés teljes körű technológiájának és kapcsolódó berendezéseinek kifejlesztése a Római-Platán-Liget Kft. által
Megvalósítás helyszíne: Zsira, Flórián u. 5.
Pályázat benyújtásának napja: 2008.10.13
Támogatás megítélésének napja: 2008.12.20
Megítélt támogatás összege: 150 480 000 Ft
Projekt összköltsége: 334 400 000 Ft
Támogatási arány: 45 %
Szerződés dátuma: 2009.03.16
Szerződésben megítélt támogatás: 150 480 000 Ft
Szerződésben elfogadott összköltség: 334 400 000 Ft
Projekt tervezett kezdés: 2009.01.05
Projekt tervezett befejezése: 2010.12.31
Kifizetett támogatás összege: 147 479 344 Ft
Projekt megvalósulásának dátuma: 2010.12.31

Megkérdeztem a céget, szűkszavúan csak annyit mondtak: a projekt más telephelyen lett megvalósítva.

2013. szeptember 30., hétfő

Hosszú komment

Sajnos önhibámból nem vettem részt a demonstráción, pedig tudtam róla! Látva a felvételedet, Csabi, és ismerve a téma jelentőségét, ezt többet nem történhet meg, hogy egy a hazánk védelmének, boldogulásának és jövőjének érdekében a környékünkre szervezett társadalmi megmozduláson, ill. egyeztetésen ne vegyek részt. Hazafi emberként, zsiraiként szégyellem, hogy nem voltam ott, pedig megtehettem volna!

Az olvasók most azt gondolhatják, hogy ezzel az igen csak személyes problémának tűnő megnyilatkozásommal mit is akarok én egy helyi, közéleti blogon. A célom - az önmagam tanítása és javítása mellett -, hogy azok a zsirai és nem zsirai magyar emberek, akiknek számít mindaz az érték, amiről a kisfilmben hallottak, ill. fontos a saját, rövidtávú, - sokszor túlzott kényelem megteremtését célzó -, de nem család harmóniát teremtő, öncélú tevékenységükön, pénzkeresésükön túl a gyermekeik, ill. nemzettársai gyermekeinek jövője, élete is; azokban az embertársaimban szintén megfogalmazódjanak a szükséges kérdések és válaszok! Miután ezekkel végeztek, és válaszaik a magyar jövő építését szolgálják, akkor érezzék azt is, hogy tenni is kell a jövőnk érdekében.

Tenni sokféleképpen lehet. Egy bizonyos, ha vannak a környezetünkben olyanok, akik már tesznek, csatlakozni nem túl bonyolult hozzájuk! Személyes hangvételű hozzászólásommal szeretném elérni, hogy hasonló - kicsike - kis szégyenérzet más hazafi magyarban is kialakuljon, ha önös céljai és a napi szolgaként pénzesedés (nem boldogulás) érdekében ténykedik ahelyett, hogy a hazájáért, gyermekei és a nemzet jövőjéért tenne! Be kell látnunk, ill. látnunk kell nekünk magyar embereknek is, hogy a külföldi munkáltatónál szerzett "jó pénz", - legyen az magyar földön, vagy külhonban -, az mindig csak szolgamunka lesz, amiben mi igazán jól sosem járhatunk, csak ideig óráig! Sőt, közben még sokszor a becsületünk is elveszik! De, ha már a becsület sem érdekel minket, csak a gazdasági jólétünk, akkor azt sem oly nehéz észrevenni, hogy az a külföldi, aki a mi földünkön folytat valamely ágazati termelést, azért az mindig sokkal jobban jár, mint a "jól" fizetett magyar szolgája! Márpedig azt a termelést (a mezőgazdaság területén pláne) mi, magyarok is el tudjuk végezni, és jó árakon értékesíteni is tudjuk. Nyugaton (ott főként) is csak a pénz beszél! Ne gondoljuk, hogy a drága külföldi befektető azért keres sok pénzt, mert tőle a Magyarországon megtermelt javakat, alapanyagként drágán is megveszi, a hozzá "lojális" EU! Ha jó az ár, akkor vásárol a vevő, nem érdekli az eladó kiléte! Ez igaz az itthon működő nagyipari multik helyzetére is! Ha csak már 1 centtel jobban jár összességében, akkor már nálunk fogja tevékenységét végezni, nem máshol; a magyar embereknek fog munkát adni! Szükségtelen őket ezen felül is kedvezményekkel illetni. Persze, hogy elfogadják, ha elvtelenül, jó mélyen benyalva osztogatjuk az adókedvezményeket, harmada annyi munkabérért dolgozunk, mint nyugaton, és még ki is síbolhatják a jövedelmük jó részét adózatlanul!

Visszatérve a magyar föld, ill. csak a jelenben (ill. a közeli jövőben) realizálható pénzt fontosnak tartó itt élő emberek kérdésköréhez: még ők is jobban járnának anyagilag - már néhány éves távlatban is -, ha azt a hasznot, amit a külföldi zsebre tesz és kivisz az országból, ők tennék zsebre! Sőt, akkor még az ország is jobban járna, ha itt költenék el azt a pénzt!

Röviden szeretnék kitérni a demonstráció céljai közt említett nagybirtokok megszüntetésének szerepéről is!

Két nagyon fontos tényt kell megemlítsünk:

1. E Magyarországon jelenleg működő nagybirtokos gazdasági társaságok tulajdonosai az esetek többségében külföldi emberek! Jelenleg még csak cégtulajdonosok, és cégeik bagóért bérlik a magyar emberek termőföldjét! Az ő országaikban a többszöröséért tudnának csak föld haszonbérleti szerződéséket kötni, akkor legalább adjuk valamivel drágábban bérbe földjeinket! Ezek a külföldi agrárgazdasági társaságokban tulajdonos emberek, 2014 tavaszától (a hatályos, de megváltoztatható) törvény értelmében a föld tulajdonosaivá is válhatnak, és többségében azokká is akarnak válni, sőt zsebszerződések keretében az igencsak alul licitált vételárat is kifizették már évekkel ezelőtt az orruknál előrébb nem látó, sokszor szándékosan (akár bűncselekménnyel) megtévesztett nemzettársainknak. Márpedig ha a föld tulajdonjoga hivatalosan is rájuk száll át, akkor bizony a magyar föld, már nem magyar föld, a termény sem, az erdő sem...

2. Nem sokkal jobb a helyzet a papíron magyar tulajdonú, nagy birtokokat üzemeltető gazdasági társaságokkal sem! Az egyik, hogy a magyar társasági jog igen csak szövevényes, könnyen nem átlátható természetes személy tulajdonosi szerkezetet is engedélyez a gazdasági társaságokban, így nem tudhatjuk, hogy a papíron magyar cég tulajdonosi láncában valójában kik állnak a végén, magyarul, mely természetes személyek gazdagodnak belőle. A másik, hogy kérdés, hogy a tisztán és megállapíthatóan csak magyar állampolgár tulajdonosokat felvonultató agrárgazdasági társaság magyarországi tulajdonosai mennyire hazafi emberek?! Mert hát gyenge, igen könnyen megkerülhető jogszabályok ugyan tiltják az adózatlan jövedelem kivitelét az országból, de például a külföldi cégalapítások a még adózatlan jövedelemből történhetnek, e cégek adózatlan jövedelemből feltőkésíthetők, és már el is illant a pénz! Nem beszélve arról, hogy adózás után viszont tényleg azt csinál az ilyen nagybirtok társaság tulajdonosa a nyereségével, amit csak akar! Egyébként ez igaz a jól fizetett, a hatályos SZJA szabályozás alapján még kevesebb adót fizető Magyarországon élő, de idegen szívű munkavállalókra. Valóban jó ötlet otthagyni minél több pénzt az embereknél, hadd gazdálkodjanak ők vele, amennyiben a minimális ellátórendszerek így működtethetők tovább. De az már nagy botorság, nem korlátozni az így nyert pénz elköltését az országon belülre, magyar termékekre! Erre rengeteg korrekt megoldás létezik… Ne gondoljuk, hogy – tisztelet a kivételnek – a bankokban és a multiknál csücsülő, magyar embertársaikhoz képest egyébként sem rosszul fizetett irodisták, akkora hazafiak lennének, hogy az így nyert pénzt itthon költik el, és ezzel hozzájárulnak a magyar gazdaság felpörgetéséhez. Ez a többlet pénz a már ingatlannal és autóval rendelkező tagjaiknak – ebben a társadalmi csoportban (az országra amúgy sajnos nem jellemző módon) már ezek a feladatok jórészt kipipálva – arra kell, hogy anyagi életminőségükre, luxusra, ill. kikapcsolódásra költhessék. Ezek a kategóriák nem jellemzően magyar termékekből, magyar tulajdonosi körrel rendelkező gazdasági társaságoknál igénybe vett szolgáltatásokból állnak. Sőt sokszor ez a többlet pénz külföldi nyaralásokban, utazásokban találja meg célját! Nem marad hatékonyan és kielégítően az országban!

Sok minden más tényező mellett, ezért fontos most már égetően, hogy a magyar emberek felébredjenek és cselekedjenek! A hozzászólásomat ihlető megmozdulásokon pedig rész kell venni, és nem az értelmét firtatni. Ha elegen vagyunk és összefogunk, szinte bármit, ami tisztességes, elérhetünk!

Balla Gergely

2013. szeptember 27., péntek

Bérföld














Csekély média- és nulla lakossági érdeklődés mellett rendezett demonstrációt az Anyaföldvédelmi Kerekasztal Zsirán. A osztrák zsebszerződések ellen fellépők autóikkal zárták el a Zsira-Locsmánd közút határszakaszát, majd transzparensekkel sétáltak át Ausztriába. A közel egy órás megmozdulás végén sajtótájékoztatót tartottak és a területről levonulva először otthonában, majd az önkormányzati hivatalban kísérelték meg elérni a község polgármesterét. Dorogi Árpádot telefonon érték el, aki sopronhorpácsi irodájában fogadta a szervezőket.

Itt két témáról volt szó:

1. Az új zsebszerződés törvényről - véleménye szerint a környék zsebszerződéses ügyletekkel nem érintett.
2. A demográfiai földprogram támogatása - szerinte elsősorban a nagybirtokok lehetnek igazán hatékonyak, versenyképesek.

2013. július 22., hétfő

2013. július 17., szerda

Pirzik, porzik...

Helyzetkép

A korábbi blogbejegyzést követően a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség helyszíni szemlét tartott a Gold Pellet Kft. üzemében. A Felügyelőség az ellenőrzésen megállapította, hogy az üzem zajkibocsátása a település lakott területén is kimutatható, valamint, hogy a technológiában le nem választott por a szabadba kerül.

Falunap 2013


2013. 07. 12. péntek, megnyitó:

2013. június 4., kedd

Gitár- és táncvizsga 2013.


Testületi ülés 2013.05.02.


Főbb témák:


A 2012. évi költségvetés teljesítése:

Főösszegek: kiadás 415,- MFt, bevétel 417,- MFt, 879,- MFt a felhalmozott önkormányzati vagyon, 1,8,- MFt a pénzmaradvány. Részletek majd a honlapon.


Az önkormányzat közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terve:

A vagyongazdálkodás alapvető célkitűzései:
  • biztonságos feladatellátás meghatározása
  • kiszámítható és átlátható vagyongazdálkodást biztosítása
  • pénzügyi egyensúly
  • a vagyon értékének megőrzése, növelése
  • a vagyon piacorientált bérbeadása
  • vagyonelemek piaci értéken történő értékesítése
  • gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése


Tartalmazza továbbá:
  • Az önkormányzati vagyonnal (mint a nemzeti vagyon része) felelősségteljesen kell gazdálkodni.
  • Az önkormányzat teherbíró képességével arányosan kell a közfeladatokat kielégíteni.
  • A hatékony, költségtakarékos működés, állagmegőrzés, önkormányzati vagyonfejlesztés, hasznosítási alternatívák, vagyonnyilvántartás aktualizálása, átláthatóság, döntések nyomonkövetése, értékmegőrzés elveit.
  • Szükség szerint a konkrét fejlesztési-hasznosítási lehetőségek leírását.



Sopron-Fertőd Önkormányzati Társuláshoz való csatlakozás kérdése:

A kistérségi társulások állami finanszírozása megszűnt a járási rendszer kialakításával. Önkéntes alapon maradhatnak, saját finanszírozással (kb. 100 Ft/fő/év tagdíj mellett). Ha a tagi költségek nem nőnek és a kilépés következmények nélkül bármikor megtehető, akkor a testület támogatja a további tagságot.


Egyebek:

Termőföld csere 50 AK értékben.

Az óvodavezető levélben fordult az önkormányzathoz, hogy egyrészt a növekvő létszám, másrészt az épület állagának romlása miatt szükségessé vált fejlesztéseket tegyék meg.

Sopron Térsége Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulásban való tagság, illetve a Rekultív Kft. közszolgáltatási szerződése.

Szent János tó parkosítása.

Csepregi szennyvíztisztító fejlesztése.

Locsmándi elkerülő útszakasz.


Kérdések:

A Sopron Térsége Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulás által előírt kötelező közszolgáltatási minimum ügyében írt levelemre mikor kapok választ? - Egy hét.

Mikor lesz kézzelfogható eredménye a Lővér utca forgalmának lassítására tett korábbi ígéretnek? - Konkrét választ nem kaptam.

Mikor lesz teljes körű az önkormányzat (saját rendeletben is előírt) közérdekű információ közzététele? - Elég a rendeletben megtestesülő információk közzététele. Ha az önkormányzati rendelet ennél többet ír elő, akkor majd azt módosítják. Ha nem teszik, menjek el a kormányhivatalba. Majd méltatlan (vagy méltó) személyeskedés után az ülés véget ért.

2013. május 1., szerda

A munka ünnepe


Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel. A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. 
1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A negyedik napon, azaz május 4-én a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. A történelembe Haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során pedig nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé.
1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (1889–1916 között működött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Először a Szovjetunióban, majd a II. világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain később született azonos ideológiájú államokban, ahol (épp az ideológiából kifolyólag) az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták a szocialista blokkban, mivel ez jobban megfelelt az uralkodó rezsimeknek. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban. [1]

Népszerűsége láttán az egyház, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza, még meg is szentelte a napot. XII. Pius május elsejét 1955-ben Munkás Szent József mellékünnepévé avatta. [2]

„Krisztus békéjének adventje felé sietve Krisztus országában, … az Egyház óriási küzdelmét a világkommunizmus ellen Szent Józsefnek, az Egyház legfőbb oltalmazójának zászlaja alá helyezzük. Ő a munkásosztályhoz tartozott és viselte a szegénység terhét magáért és a Szent Családért”. 

Szent József a munkások példaképe olyan értelemben, amely messze meghaladja a természetes távlatokat. Az Egyház, hogy bevésse Szent Józsefnek ezt a státusát a hívők értelmébe, a legerősebb eszközeit használta egy ünnep elrendelésével. Május első napja, amelyen egykor az ateista szocializmus ünnepelte önmagát, most Szent Józsefnek, a munkásnak az ünnepe. Munkás minősége valóban időtálló. József keze munkájával szerezte meg a megélhetéséhez szükségeseket. A falu, ahol József mint ács kereste meg a mindennapi élethez szükségeseket, nem volt mozgalmas hely. Justinus vértanú, aki Nablusból, Szamária fővárosából származott, még élő hagyományra utalt, amikor azt írta, hogy József „kerekeket és igákat” készített – minden más dolog mellett, amit egy ácsnak kellett készítenie. Jeruzsálemi Szent Cirill azt állította, hogy látott egy darab fát, amelyet a hagyomány szerint maga József és Jézus faragott ki egy adott célra. Igára, kerékre, székre nem volt rendszeres igény. József csak máról holnapra tudta biztosítani a szükségeseket. Nem volt sem szociális- sem betegbiztosítás, és még szakszervezeti védelem sem. Az ő állapota egy alapjában bizonytalan helyzetű munkás helyzete volt.
Józsefnek nem annyira azért kellett dolgoznia, mert olyan korban élt, amikor senkinek sem lehetett könnyű az élete munka nélkül. Nem az ő kora volt az, amikor ügyes befektetéssel, és közben az üzleti könyvek ügyes manipulálásával viszonylag kevés ügyes ember pénzt halmozhatott fel. Az ő kora minden idők elesett emberének kora volt, akinek dolgoznia kell, hogy megélhessen. Hiszen a munka állapota alapvetően erkölcsi állapot. Józsefnek keményen kellett dolgoznia. Ez állt fiára is, aki a szakmát nyilvánvalóan atyjától tanulta. A munka erkölcsi kötelesség volt Ábrahám gyermekei számára. Még a rabbiknak is kellet szakmát tanulniuk. Szent Pál büszkén hivatkozott sátorkészítő jártasságára, ami lehetővé tette számára, hogy a mindennapi megélhetése ne függjön senkitől.
Ezek a széles távlatok állnak a modern pápák ismételt hivatkozásai mögött, amelyeket Szent Józsefre, mint a munkások példaképére tettek. Az isteni Gondviselés megmentette őt attól, hogy nyomorogjon, ahogyan számtalan ember akkor is és még ma is. A Megváltó nevelőatyjának nem kellett rabszolgának lennie, bár szegénynek igen. [3]


Néhány kép a 2008-as salamonfai majálisról:





















A majálist a Fényfolt Egyesület szervezte. Kézműves népművészek (kosárfonó, fazekas, mézeskalácsos) részvételével, a gyerekek részére papírdoboz vár építésével. Az érdeklődők megismerhették az agyagfazékban, szabad tűzön főtt gulyás titkait is. A nap vendége volt Balogh József költő, a Lord együttes zenekarának szövegírója.

2013. április 18., csütörtök

2013. március 30., szombat

Árpád-kori kohó


2005. szeptember 7-én Zsira nyugati határában, közvetlenül a Locsmánd  felé haladó közút és a magyar–osztrák határvonal szögletében, a tervezett zsirai golfpálya melletti szálloda helyén előzetes régészeti feltárást végzett a Soproni Múzeum. Gabrieli Gabriella a Répce kiszáradt régi medrének É-i partjához közel, egy római villa kutatása közben vassalak-rétegeket talált.

























2013. március 25., hétfő

A Víz Világnapja

2013. a vízi együttműködés nemzetközi éve – ennek jegyében plakát- és képregénytervező pályázatra, street art ötletpályázatra várt pályamunkákat a Duna Múzeum. A Gyalogolj a vízért! felhívásban résztvevők személyes tapasztalataikat fogalmazhatták meg projektbeszámolójukban.

A "Gyalogolj a vízért!" pályázaton három helyi csapat is indult, akik az első és harmadik díjat hozták el.

Első helyezett csapat:
Bary Félix, Bary Tamás, Csordás Péter, Heincz Máté

Pályázatuk itt tekinthető meg, katt!


Harmadik helyezett csapat:
Marton Dóra, Wágner Hermina

Az ő munkájuk itt érhető el, katt!


A "Készíts képregényt" pályázaton egy csapat indult, Németh Csaba és Liliána. Második helyezést értek el.

Képregényük itt nézhető meg, katt!


A "Készítsd el Magyarország Víz Világnapi plakátját!" pályázaton harmadik helyezést ért Marton Dóra és Wágner Hermina csapata.






















A csapatok felkészítő tanára Martonné Ragasits Andrea volt.


2013. március 24., vasárnap

Sakk


Zámodics Ferenc, az iskolában működő sakkoktatás vezetője szervezett a Kultúrházban március 15-16-án sakkversenyt.

A versenykiírás szerint, illetve abból az okból, hogy a Szentgotthárdi csapatban egy NB II-es játékos játszott, minden csapat 3 helyi és egy vendégjátékosból állt.



Az ezüstérmes Zsirai I.-es csapat tagjai:
Csepeli Martin 2,5 pont
Szalóczy Áron 2 pont
Soós Zsombor 3 pont
Nickl Zsófia 3 pont

A bronzérmes Zsirai II.-es csapat:
Szabó Dávid 1 pont
Stifter István 3.5 pont
Csepeli Henrietta 3 pont
Nagy Luca 1 pont

A hetedik helyezett Zsira III-as csapat betegség miatt 2 főből állt:
Róka Lilla 1,5 pont
Nickl Ákos 0,5 pont

A 16-ai egyéni versenyen 4 zsirai iskolás vett részt, amelyt Stifter István nyert.



Gratulálunk a versenyzőknek és köszönet a verseny szervezőinek, érdekes volt nézőként is végigkísérni az eseményeket!

2013. március 17., vasárnap

Testületi ülés 2013. 03. 05.

Az első napirendi pont a 2013-as költségvetés ismertetése és elfogadása volt. A bevételi/kiadási főösszeg 73,244 eFt. Részletek a www.zsira.hu honlapon.


Az óvodavezető levélben fordult a testülethez, melyben kérte a tárgyi- és személyi feltételek bővítését, egyrészt az épület műszaki állapota, másrészt a magas gyereklétszám okán. A Polgármester Úr szerint erre a meglévő keretek mellett nincs lehetőség, csak jelentős pályázati forrás igénybevehetősége esetén. Kiemelte azt is, hogy óvattal kell bánni azzal a kijelentéssel, hogy nem biztosítottak a feltételek, hiszen akkor nem hozza ide a szülő a gyereket és az a gyerek már iskolába sem ide fog járni. Ennek településmarketing szempontjából is negatív üzenete van.



A csepregi szennyvíztelep kapacitása szűkös, ezért azt fejleszteni kell. A szennyvíztelep korszerűsítése tárgyában érintett agglomerációs települések a következők: Csepreg, Gyalóka, Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Répcevis, Szakony, Zsira. Akik nem kívánnak csatlakozni az agglomerációból, azoknak is szavazniuk kell erről. A pályázat elkészítése és benyújtása céljából szükséges megnevezni és felhatalmazni egy gesztor önkormányzatot, aki a pályázat előkészítésével, benyújtásával, és lebonyolításával kapcsolatos döntéseket az agglomerációban részt vevő települések nevében eljárva hozza meg. Előzetes egyeztetések alapján ez Zsira Község Önkormányzatának nevében eljáró mindenkori polgármester lenne.
A kivitelezési költség az  előzetes becslések szerint 400 millió Ft, az előkészítési költségek közül a pályázatírás és tervezés 15–20 millió Ft, a pályázatíró sikerdíja 20-35 millió Ft körül körvonalazódik. A pályázat támogatottsága elérheti a 95% -ot. Jelenleg a szennyvíztelep kizárólagos tulajdonosa - az ingatlan nyilvántartás szerint - a Vasivíz Vas Megyei Víz- és Csatornamű Zrt. Mivel pályázatot csak Önkormányzatok nyújthatnak be, a pályázat benyújtásának feltétele, hogy a tulajdonjog előzetesen az érintett települési önkormányzatokhoz kerüljön. 
Zsira tekintetében elsősorban a későbbi (nem lakossági) fejlesztések érdekében szükséges a részvétel, gyakorlatilag előre biztosítani kell a szenyvíztisztító kapacitást, ahhoz, hogy megvalósítható legyen pl. egy szálloda beruházás.

További információk itt és itt:

2013. március 7., csütörtök

Itt a vége, fuss el véle...

   Volt egyszer egy Védő néni, aki ellátogatott az akkor frissen a településükre költözött 2 gyerekes anyukához. Beszélgettek sok mindenről és szóba került, hogy az anyuka óvónőként és némi tapasztalattal e téren, szívesen dalolna, mondókázna és nem utolsó sorban ismerkedne az itteni anyukákkal, babákkal. A tapasztalt Védő néni pedig nagyon sok hasznosabbnál hasznosabb információt szeretett volna megosztani a szülőkkel, résztvevőkkel és ehhez előadókat is tudott hívni.

   No hiszen, fel is kerekedtek és megbeszélték első összejövetelüket, melyre nagy igyekezettel készültek. Aztán teltek a hónapok, az évek és több, mint 4 évig sikeres baba – mama találkozókat tudtak maguk mögött.

   A Védő néni a meghívott vendéget és a mamákat- babákat köszöntötte, aztán meghallgatták az előadót, kérdeztek és kérdeztek, beszélgettek, nevetgéltek és a „komoly” résszel mikor végeztek daloltak, mondókáztak, lovagoltattak, ringattak, kiki a maga és a másik csemetéjét.

  Megkóstolhatták Védő néni illatos süteményeit, a szőnyegen ülve ismerkedhettek, játszhattak a gyerekekkel.


Aztán! Egyszer csak! Épült egy épület.

Nevét kimondani sem lehet.

Program kellett bele, hát itt volt izibe!

Nem kellett soká gondolkodni, el kellett a készet lopni.

Nem gondoltak bele abba, hogy talán a két gazda nehéz szívvel hagyná ezt abba. Másokat kértek tehát meg, ezzel ennek a baba-mama klubnak vége lett.


Azért Ők ketten őrzik szívükben a szép emlékeket!

Galambos Rita



2013. március 6., szerda

Vers mindenkinek


Vers-és mesemondó verseny 2013. március 6.

Ma délután a kultúrházban összegyűlt az iskola apraja, hogy vers-és mesemondó tehetségüket mérjék össze. Sok éves hagyománya ez az iskolának úgy, ahogy a nőnaphoz közeli időpont is. 
Az elsős kisdiákok Weöres Sándor kedves verseivel készültek; ezzel a szerepléssel tét nélkül próbálhatták ki, hogy milyen érzés egyedül kiállni a színpadra. 
A második osztályosok a tavaszt idézték meg verseikkel. A legügyesebbek Németh Franciska (1.), Németh Csaba (2.) és Solnár Anna (3.) voltak, sőt Anna a közönség különdíját is hazavihette. 
A harmadik osztályosok verses mesékkel készültek, javarészt Kormos István tollából. A legszebben Hodvogner Ivett (3.), Mészáros Barabara (2.) és Csordás Péter (1.) mondták. Petit a közönség is a harmadikosok közül a legjobbnak szavazta meg, így egy közönségdíjjal is gazdagabban végzett. 
A negyedikesek Janikovszky  Évától idéztek hosszabb-rövidebb részleteket. A zsűrinek a legjobban Czethoffer Renáta (3.), Berzlánovich Adél (2.) és Németh Liliána (1.) előadása tetszett – és érdekes módon a közönség szavazata itt is összecsengett a zsűriével, hiszen Lilit szavazták meg a negyedikesek közül a legügyesebbnek. 
Sokat készültek a gyerekek otthon, szülői segítséggel és az iskolában az alsós tanítók, Balogh Tiborné, Beer Katalin, Orbán György és Nyikosné Zsupponits Beatrix közreműködésével. A zsűri tagjai Tóthné Fejes Ildikó, Györe Kálmánné, ezen rendezvény „szülőanyja” és Orbán György voltak. Köszönjük az élményt!



2013. március 5., kedd

Meghívó?



Vessenek a mókusok elé, de én érzek némi disszonanciát a meghívó dátuma, a kifüggesztés ideje (2013. 03. 05. - valamikor reggel) az ülés ideje, valamint az utolsó mondat őszintesége között.

Persze az szmsz-nek így is megfelelő.