Miért nem mehet a kisfiam a Zsirai Óvodába?!
Három gyermekem után szerettem volna a kicsi fiamat is a Zsirai óvodába járatni.
2011. áprilisában kisfiamat beírattam (előjegyzésbe vették), de a tervezett szeptemberi ovikezdés júniusira módosult, mivel váratlan munkalehetőség miatt május közepétől dolgozni kezdek. Felkerestem kérésemmel a Zsirai óvoda vezetőjét, de ő sajnos nem tud eleget tenni kérésemnek. A gyermekek létszáma már így is meghaladja a törvényben előírtakat! A másik óvónő nyugdíjba vonul, helyettesítése még bizonytalan …
„Beszoktatós” kiscsoportost nem vállalnak nyárra!
Elfogadható lett volna a válasz számomra, ha az intézménybe csak az illetőségi körzetből járnának gyerekek, vagy esetleg ha eltekintünk a körzettől, csak szűkebb hazánkból fogadnának gyerekeket. De ez, mint tudjuk nem így van.
Tudom, hogy vannak, akiknek ilyen esetben sem lehet nemet mondani, nekünk igen. Vajon milyen kritériumoknak nem felel meg a kisfiunk, vagy a családunk?
Nem azért vinném a kisfiamat oviba (csak délelőttről lenne szó), mert így otthon nagyobb a nyugalom, hanem DOLGOZNI megyek. Elgondolkodtam, minden ovis anyukája dolgozik? Mindegyik ovis a körzetben lakik, vagy a körzetben dolgozik az édesanyja?
Zsirán lakunk, az óvoda utcájában. A leendő kis óvodásunknak már ükszülei, dédszülei is itt laktak a faluban. Férjemmel tanulmányaink befejezése óta fizetésünk jelentős(ebb) részét adók és járulékok formájában a magyar államkasszának bocsátjuk rendelkezésére. (Vajon minden szülő így tesz?) Az önkormányzat, így az ovi finanszírozása is jórészt az állampolgárok által befizetett adóforintokból történik, ha az emlékezetünk nem csal. Az oktatási intézmények fenntartása az önkormányzatok elsődleges feladatai közé tartoznak.
Egyetértek az önkormányzat falufejlesztési terveivel, épüljenek új utcák, költözzenek ide új családok sok gyermekkel. Viszont, ha ez a cél, akkor fejlesztésre szorulnak az intézményeink is. Esetünkben az óvoda. Személyi tekintetben mindenképpen. Ilyen és ennél magasabb csoportlétszámnál ez a lépés elkerülhetetlen. Elképzelhetetlennek és egyben felháborítónak tartom, hogy a fenntartót váratlan eseményként érte a másik óvónő nyugdíjba vonulása, és helyettesítése, illetve állásának betöltése megoldhatatlan anyagi problémát jelent.
Őszinte elismeréssel adózom a községünk vezetése által felkarolt településfejlesztésnek, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a fejlődés nem lehet öncélú! Elsődleges szempontnak kell tekinteni a zsirai lakosság - egyébként sok esetben a törvények által is garantált - alapvető jogainak, és érdekeinek biztosítását. Nem csak az új utak, beépítendő területek teszik emberivé, lakhatóvá településünket, hanem az is, ha az óvoda, iskola - beleértve az étkeztetést is - megfelelő, és a lakosság széles rétegei számára elérhető. Pusztán fiskális-anyagi szempontok miatt nem lehet a gyermekek fejlődését veszélyeztetni, az óvodapedagógusok munkáját az egy óvónőre jutó extrém magas gyermekszámmal ellehetetleníteni. Ha sok gyermek jár, vagy járna az óvodába, annak örülni kéne, és hozzá kellene igazítani az óvónők létszámát.
dr. Tóthné Kőrösi Zsófia
